Húszmillióan mentek el, és nem látni, hol a vége

A rendszerváltás óta tízből nyolc kivándorló Nyugat-Európát választja. Így nehéz lesz valaha is felzárkózni.

Gödri Irén egyébként megjegyezte, hogy Lengyelország és Románia elvándorlás tekintetében még nálunk is rosszabb helyzetben van, noha a lengyelekhez a gazdasági válság éveiben sokan haza is mentek.

A tapasztalatok alapján a kivándorlás öngerjesztő folyamat. Ahogy nő az elvándorlók száma, úgy bővül az a kapcsolatháló, ami az itthoniakat a már kint lévőkkel összekapcsolja, egyre több embernek lesz külföldön barátja, családtagja, ismerőse, így könnyebben vág neki a külföldi munkavállalásnak. Magyarországon a régió többi országához képest később, csak 2007-ben kezdtek gyarapodni az elvándorlók, illetve külföldön munkát vállalók. A növekedésben a kutató szerint a célországok munkaerő-kereslete, valamint a külföldi tanulási lehetőségek kiszélesedése is fontos szerepet játszott. Manapság nagyon sok fiatal jövőképének egyik lehetséges forgatókönyve, hogy bizonyos időre elhagyja az országot – ha ezek a fiatalok hazajönnek, annak viszont hazánk számára még pozitív vonzatai is lehetnek.

A migráció hálózatelmélete szerint az elvándorlás növekedése akkor törhet meg, amikor a hálózati kapcsolatok annyira kiterjedtek, hogy már szinte mindenkinek van külföldön közeli ismerőse, családtagja. Persze messze nem ez az egyetlen tényező, ahogy Gödri Irén is felhívja a figyelmet, sok múlik a befogadó és a származási ország gazdasági helyzetén, a bérkülönbségeken, illetve a célországok munkaerő-keresletének alakulásán, de más okok is közrejátszhatnak. Az Egyesült Királyságban például még bizonytalan, hogy milyen bevándorlási szabályokat hoz majd az Európai Unióból történő kilépés, Németországtól és Franciaországtól pedig a közelmúltbeli terrortámadások vehetik el a magyarok kedvét (noha Franciaország sosem volt kiemelt célállomás a magyar kivándorlók számára).

Az IMF statisztikái szerint egyébként a rendszerváltás óta tíz kelet-közép-európai kivándorlóból nyolcan Nyugat-Európát választották, a célországok közül Német-, Olasz- és Spanyolország áll az élen. A közgazdászok fő megállapítása, hogy ez komolyan gátolja a régió Nyugathoz történő felzárkózását, és ezen az sem segít, ha a kivándorlók időről időre pénzt utalnak haza. A befogadó államok viszont jól jártak: főleg tanult, fiatal munkavállalók éreztek hozzájuk.

A szervezet szakértői szerint – nem meglepő módon – több pénzt kell adni az embereknek a hazájukban, beruházásokra lenne szükség. Megállapították azt is, hogy a hosszú távú növekedést leginkább a munkára rakódó terhek csökkentése és a fogyasztást terhelő adók növelése ösztönzi.