Pedig az informatika növekvő fontossága elvitathatatlan: alig pár hónapja arról szóltak a sajtóhírek, hogy a kormányzat számára készült egyik jelentés szerint óriási az informatikushiány; ugyanis 2015-ben 22 ezer informatikust tudtak volna alkalmazni a hazai cégek, de nem volt megfelelő számú magyar szakember.
Bár fizikából és biológiából jobb érettségik születtek, kémiából romlott a teljesítmény. Míg az előző évben 3,84-os átlagot értek el a vizsgázók, idén ez csak 3,75 lett. A romlást itt is főként a szakközépiskolások teljesítménye eredményezte: míg tavaly átlagosan több mint 58,1 százalékot értek el a vizsgán, az idei eredmények több mint öt százalékkal romlottak, 52,9 százalékra. A gimnazisták esetében viszont csak kevesebb mint 1 százalékkal esett vissza a teljesítmény, 69,7 százalékról 68,9-re.
A legdrámaibb különbség egyébként a nyelvtudás területén van a két intézménytípusban. Míg az idén végzett gimnazisták átlagosan 76,6 százalékot értek el angolból és 75,5 százalékot németből, a szakközépiskolát végzetteknél ez csak 53,7, illetve 48,9 százalék volt. Tehát a gimnazisták átlagosan közel 25 százalékkal jobban tudták megírni a nyelvi érettségiket.
Ami az emelt szintű érettségi eredményeit illeti, magyar nyelv és irodalom tárgyból és matematikából romlottak az előző évihez képest. A magyarból vizsgázók eredménye az idén is tovább romlott: a tavalyi 60,8 százalék helyett átlagosan 59,9 százalékot teljesítettek. A matematikaeredmények pedig kifejezetten sokat gyengültek ebben az évben emelt szinten: a 2015-ös adatokhoz képest 4,4 százalékkal romlottak, s ezt azt jelenteti, hogy a diákok átlagosan 66,6 százalékot értek el az idén.
Ebben az évben összesen több mint 110 600 fő érettségizett valamely tantárgyból. Középszinten 359 372 vizsgát tettek a tanulók, míg emelt szintből 42 936-ot, a vizsgákat követően pedig 69 257-en kaptak érettségi bizonyítványt. A 2016 őszén induló felsőoktatási intézményekbe felvett közel 75 ezer diák közül több mint 41 800-an az idén érettségiztek le.
