Túlszárnyalta az idén érettségizett diákok teljesítménye a tavalyiakét – derült ki a Magyar Nemzet által megismert eredményekből. Az Oktatási Hivatal (OH) statisztikái szerint az idén végzettek tanulmányi átlaga 3,66 lett a tavalyi 3,57-tel szemben. Ilyen magas érettségiátlagot – szintén 3,66-ot – utoljára 2005-ben produkáltak a tanulók.
A jó eredmény az, hogy a vizsgát tevőknek a legtöbb tantárgyból sikerült javítaniuk. Míg 2015-ben matematikából az azt megelőző hat év leggyengébb eredményét jelentette a 2,84-os átlag, ez idén 3,02 lett. Magyar nyelvből az átlagos osztályzat 3,52-ról 3,64-ra javult, ami megegyezik a tanulók két évvel ezelőtti teljesítményével. Történelemből 3,49-ról 3,59-ra nőtt az átlag, amivel a diákok az elmúlt öt év legjobb teljesítményét produkálták. A nyelvtudással kapcsolatos eredmények is biztatók. Angolból 2011 óta nem sikerült olyan jó átlagot elérni, mint amilyen az idei 3,72-os volt. Németből ennél is látványosabb a javulás: míg a vizsgázók tavaly és tavalyelőtt is egyaránt 3,4-es átlagot értek el, az idén ez már 3,59 volt.
Ugyanakkor az informatikaérettségi eredményei jelentősen visszaestek: míg tavaly bizakodásra adott okot, hogy a 2014-es eredményhez, a 3,34-hoz képest 3,76-ra javultak az eredmények, ez 2016-ban már csak 3,58 volt. A visszaesést az is jelzi, hogy bár az informatikából jelesre érettségizők automatikusan kiválthatják az ECDL-bizonyítványt, az idén erre 173-mal kevesebb, összesen 5438 főnek volt lehetősége.
Ez azt jelenti, hogy a diákok a matematika- után az informatikaérettségi kihívásait teljesítették a legnehezebben, míg a harmadik hely megosztva a német és a történelem tantárgyé lett. Az informatikaeredmények egyaránt romlottak a gimnáziumokban és a szakközépiskolákban. Míg a gimnazisták teljesítménye a tavalyi 71,5 százalékról 68,8 százalékra esett vissza, sokkal nagyobb teljesítményromlást lehetett tapasztalni a szakközépiskolákban, ahol a tanulók, illetve vizsgázók átlaga több mint 5,5 százalékkal, 52 százalékra csökkent.
Pedig az informatika növekvő fontossága elvitathatatlan: alig pár hónapja arról szóltak a sajtóhírek, hogy a kormányzat számára készült egyik jelentés szerint óriási az informatikushiány; ugyanis 2015-ben 22 ezer informatikust tudtak volna alkalmazni a hazai cégek, de nem volt megfelelő számú magyar szakember.
Bár fizikából és biológiából jobb érettségik születtek, kémiából romlott a teljesítmény. Míg az előző évben 3,84-os átlagot értek el a vizsgázók, idén ez csak 3,75 lett. A romlást itt is főként a szakközépiskolások teljesítménye eredményezte: míg tavaly átlagosan több mint 58,1 százalékot értek el a vizsgán, az idei eredmények több mint öt százalékkal romlottak, 52,9 százalékra. A gimnazisták esetében viszont csak kevesebb mint 1 százalékkal esett vissza a teljesítmény, 69,7 százalékról 68,9-re.
A legdrámaibb különbség egyébként a nyelvtudás területén van a két intézménytípusban. Míg az idén végzett gimnazisták átlagosan 76,6 százalékot értek el angolból és 75,5 százalékot németből, a szakközépiskolát végzetteknél ez csak 53,7, illetve 48,9 százalék volt. Tehát a gimnazisták átlagosan közel 25 százalékkal jobban tudták megírni a nyelvi érettségiket.
Ami az emelt szintű érettségi eredményeit illeti, magyar nyelv és irodalom tárgyból és matematikából romlottak az előző évihez képest. A magyarból vizsgázók eredménye az idén is tovább romlott: a tavalyi 60,8 százalék helyett átlagosan 59,9 százalékot teljesítettek. A matematikaeredmények pedig kifejezetten sokat gyengültek ebben az évben emelt szinten: a 2015-ös adatokhoz képest 4,4 százalékkal romlottak, s ezt azt jelenteti, hogy a diákok átlagosan 66,6 százalékot értek el az idén.
Ebben az évben összesen több mint 110 600 fő érettségizett valamely tantárgyból. Középszinten 359 372 vizsgát tettek a tanulók, míg emelt szintből 42 936-ot, a vizsgákat követően pedig 69 257-en kaptak érettségi bizonyítványt. A 2016 őszén induló felsőoktatási intézményekbe felvett közel 75 ezer diák közül több mint 41 800-an az idén érettségiztek le.
Nő a gimnazisták aránya. A Központi Statisztikai Hivatal Magyarországról szóló 2015-ös jelentésében az áll, hogy a gimnáziumi képzésben részt vevők aránya az elmúlt években újra nőtt, 2015-ben mintegy 40 százalékot tett ki, így részesedésük utolérte a szakközépiskolákét. A tavalyi tanévben 181 ezer diák tanult gimnáziumban, míg 183 ezren jártak szakközépiskolába. (MN)
