Maradnak a rendőri akciók

Jogilag aggályosnak tartják a fokozott ellenőrzéseket.

Szemán László
2016. 07. 04. 4:30
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Még mindig 3-as (közepes) terrorfokozat van érvényben hazánkban annak ellenére, hogy a rendvédelmi szerveknek és a titkosszolgálatoknak továbbra sincs információjuk Magyarországot fenyegető konkrét terrortámadásról. A 3-as fokozatot a tavaly november 13-i párizsi robbantások nyomán vezették be. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy Papp Károly országos rendőrfőkapitány múlt pénteken szeptember 30-ig meghosszabbította a még 2015. szeptember 14-én elrendelt fokozott közbiztonsági akciót, közismert nevén fokozott ellenőrzést az ország egész területére „a jogsértő cselekmények elkövetésének megelőzése, felderítése és megszakítása érdekében”.

Lapunk kérdésére az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) – konkrétumok említése nélkül – az alaptörvényre hivatkozott a meghosszabbítással kapcsolatban. Azt írták: „A rendőrség alapvető feladata a bűncselekmények megakadályozása, felderítése, a közbiztonság, a közrend és az államhatár rendjének védelme.” Idézték továbbá a rendőrségről szóló törvényt, amely szerint a rendőrség feladata többek között a közrend, a közbiztonság fenntartása, valamint idegenrendészeti és menekültügyi feladatok ellátása. A fokozott rendőri ellenőrzés azonban ennél többet jelent, hiszen az akció során bárkit, bármikor, bárhol ellenőrizhetnek, ruházatát, járművét átkutathatják. Pedig alapvetően csak jogsértő magatartás gyanúja esetén tehetnék. A Magyar Helsinki Bizottság évekkel ezelőtt már kérte a vonatkozó jogszabályok alkotmánybírósági felülvizsgálatát, mivel szerinte a fokozott ellenőrzés nem felel meg a jogbiztonság elvének. „A fokozott ellenőrzés lényege, hogy annak elrendelése esetén a rendőrség által meghatározott területen és időtartamon belül bárki igazoltatható, az elvégzőnek nem is kell mérlegelnie az igazoltatás szükségességét alátámasztó körülményeket. Amellett, hogy az igazoltatás ezen formája egyáltalán nem bizonyult hatékonynak a bűnmegelőzés és a bűnfelderítés tekintetében, a szabályozással szemben komoly alkotmányossági aggályok is felvethetők” – írta az emberi jogi szervezet. Az utóbbi években történt olyan fokozott ellenőrzés, amelyről a Független Rendészeti Panasztestület mondta ki, hogy jogsértő volt. Ez a fajta igazoltatási gyakorlat nemzetközi szabályokba is ütközhet.

A rendőrség ráadásul nem tud számot adni konkrét eredményekről a fokozott közbiztonsági akciók kapcsán. Az ORFK lapunknak azt írta: „Ellenőrzés elrendelése nem jelent egyet a rendőri ellenőrzések számának megnövekedésével, azonban jogalapot biztosít azoknak az ország teljes közigazgatási területén történő végrehajtásához. Ez a rendőri intézkedési forma nem generálja nagyobb rendőri erők közterületre történő vezénylését, azonban célzottabbá teszi a szolgálatban lévő állomány tevékenységét.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.