A pillepalack-hulladékkal zsúfolt területről vett mintákban a szakemberek kimutatták azt a lágyítószert, amelyet jellemzően műanyagpalackok gyártásához használ az ipar.
Bordós Gábor, a vizsgálatokat végző cég munkatársának nyilatkozata szerint a folyó árterében felgyűlt, nagy mennyiségű műanyagpalack egyértelműen nyomot hagy a természetben, jó hír azonban, hogy a folyó vizsgált szakaszán növényvédő szereket és gyógyszermaradványokat nem találtak – olvasható a program kommunikációjával megbízott ügynökség szerdai közleményében.
A ftalátok legnagyobb felhasználója a műanyagipar, ahol elsősorban a PVC előállítása során, lágyítóként alkalmazzák azokat. Veszélyességüket az okozza, hogy a műanyagtermékekből kioldódva rákkeltő és hormonháztartást zavaró hatásuk lehet.
Bár az elemzést végző cég csak egy alkalommal végzett mérést, figyelmeztető jel, hogy a Tiszában talált ftalátmennyiség az uniós Víz-keretirányelvben meghatározott határértéknek több mint kétszerese.
Mivel a laboratórium munkatársai egy PET-palackokkal sűrűn szennyezett területen vettek mintát, a szakemberek szerint nagy bizonyossággal kijelenthető, hogy a Tisza vizében mért ftalát-szennyezéshez a Tiszán úszó, illetve az ártérben jelen lévő PET-palackok is hozzájárulhatnak.
A nemrég befejeződött PET Kupa környezetvédelmi akció a Tisza szennyezésére és a magyarországi élővizek védelmének fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. A versennyel egybekötött akció során az önkéntesek 45 ezer műanyagpalacktól tisztították meg a Felső-Tiszát és annak ártéri erdőit. Az eseményhez kapcsolódva szakemberek mintát vettek az egyik leginkább szennyezett partszakasz vizéből, ennek eredményei igazolták a szervezők és a független laboratórium munkatársainak félelmét, hogy a műanyagpalackokból is kioldódó anyagok, a ftalátok hat vizsgált vegyületéből három is jelen volt a mintákban.
A laboratórium a jövőben a Tisza érintett szakaszán, ugyancsak a PET Kupa keretében megméri az egyre nagyobb környezeti veszélyt jelentő mikroműanyagok koncentrációját is.
