Fájó, kattogó csukló, váll vagy térd, fokozódó, éles fájdalom, amely idővel egyéb komoly kellemetlenségeket okozhat: a beteg nem képes százszázalékosan használni a sérült végtagot, így korlátozva van a mindennapok során is. Hiába akad azonban olyan műtéti technika, amely segíthet, ha nincs orvos, aki operáljon.
Mint megtudtuk, a csuklóízületen belüli elváltozásokról jelenleg a legpontosabb képet az artroszkópiás műtét adja, amelynek lényege, hogy csupán néhány kis metszésen két-három milliméter átmérőjű csőoptikát vezetnek a csuklóba, és az orvosok egy monitorra kivetítve láthatják, milyen állapotban van a páciens ízülete. Leginkább porcsérüléseknél, szalagszakadásnál, töréseknél, ízületi gyulladásoknál alkalmazzák. Legalábbis ott, ahol erre akad megfelelő személyzet.
A speciális technikát a lapunknak nyilatkozó Kovács Rita, a Sportkórház kézsebésze még 1993-ban külföldön sajátította el, akkor itthon ez még elérhetetlennek számított, és mint kifejtette, az azóta eltelt 23 év során a helyzet nem sokat változott.
Az idősebb orvosok többsége ugyanis nem gyakorolta még be ezt az eljárást, ragaszkodik a régi típusú műtétekhez, így hiába gyógyul gyorsabban a beteg ezzel a módszerrel, a kézsebészek többsége továbbra is „felvágja” a csuklót.
– A műtét hasonló, mint egy laparoszkópiás beavatkozás, csak ez esetben nem a testüregben, hanem ízületben néznek körül, ott végzik a műtétet. A módszert egyébként a térd esetében eddig is gyakran alkalmazták, a váll-, boka- és könyökízületnél azonban csak kevesen használják, a csukló pedig eddig háttérbe szorult, ezen szeretnénk változtatni – mondta Kovács Rita. Kifejtette: a Sportkórházban nemcsak alkalmazzák a módszert, hanem tanítják is. Az országban ugyanis jelenleg több intézetben is megtalálhatók a milliókba kerülő, érzékeny, sérülékeny eszközök, de nem vagy csak ritkán alkalmazzák őket, mert az orvosok nem elég gyakorlottak. – A Sportkórházban már rutinszerűen végezzük ezeket a beavatkozásokat, és más intézményekből is hozzánk jönnek a fiatalok tanulni, például a csuklóartroszkópiát – mondta Kovács Rita. A kézsebész szerint a műtét előnye, hogy nagyon pontos diagnózist ad, és a csuklóízületbe vezetett műszerekkel el tudják látni a porcsérüléseket, szalagsérüléseket, és az ízületi töréseknél is pontosan a helyére tudják illeszteni a felszíneket.
– Azért rövidül le a rehabilitációs idő, mert nem ejtünk nagy metszéseket, így gyorsabban gyógyul a beteg, és kisebb a heg – fejtette ki Szakács Noémi, a kórház fiatal szakorvosa, aki Kovács Rita kézsebésztől és külföldi tanulmányutak során tanulta meg az eljárást. – A szakképzésem során a Sportkórházban napi hat-nyolc térd-, váll- vagy bokaartroszkópiás műtéthez is asszisztáltam, így később a csuklót is könnyebb volt operálnom. Azoknak a szakorvosoknak, akik idejönnek, hogy megtanulják ezt a technikát, hangsúlyozzuk, hogy a saját kórházukban elsőként a nagyobb ízületeknél kell gyakorlatot szerezniük, mert nagyon sok idő, míg valaki valóban rutinossá válik – mondta Szakács doktornő.
Kitért arra is: a kilencvenes években technikai korlátok akadályozták az orvosokat, nem voltak olyan finom műszerek, mint most. Mára azonban ez megváltozott, és ezzel az orvosoknak is lépést kell(ene) tartaniuk. A cél az, hogy a pácienseknek ne kelljen a fővárosba utazni egy ilyen műtétre, hanem helyben is elvégezhető legyen az eljárás.
