„Miért is baj, hogy újjászülethet valamennyi, a ligetben régóta működő intézmény és itt álló épület? Hogy a Városliget elegánsabb lesz, mint volt? Hogy a már itt lévő hét jelentős kulturális attrakció közelébe még pár költözik, az ördögtől való? Hogy a beton, az aszfalt meg a randa, gagyi épületek helyére szépek épülnek, az jó vagy rossz?” Fenti kérdéseket a Fővárosi Állat- és Növénykert 2007 óta (illetve korábban 1994 és 2003 között) regnáló főigazgatója, Persányi Miklós tette fel az Élet és Irodalom friss számában.
Az állatkertvezető a Liget-projekttel kapcsolatos vitához szólt hozzá, reagálva Tamás Gáspár Miklós filozófus és György Péter esztéta gondolataira. Ismert: az ELTE BTK oktatója is többször kiállt a múzeumi negyed szükségessége mellett, ugyanakkor a Magyar Narancsnak nemrég adott interjújában elhatárolódott a ligetben történtektől. „Nem kívánok tovább részt venni ebben a munkában akkor, ha azok az őrző-védő emberek onnan nem tűnnek el, és nem állíttatik helyre a jog. Megengedhetetlen egy jogállamban, hogy a tiltakozást így kezelik. Nincsenek betiltva, mégis, ami a tiltakozáson történt a magyar állampolgárokkal, tűrhetetlen” – jelentette ki György Péter, aki úgy látta, Baán László ligetbiztos feladata rendezni a helyzetet. Most csütörtökön aztán kiderült: az egyetemi tanár valóban szerződést bont Baán Lászlóval, és nem ad neki több tanácsot.
Persányi úgy vélte, Tamás Gáspár Miklós egyenesen „lokálpatrióta aberrációkra” hangol írásával. Hogy milyenekre? Az igazgató sorolja: „A mi ligetünkbe ne jöjjön idegen? Külföldi? Brüsszeli? Piréz se?” A főigazgató egyértelművé tette: „a gyerekzsivaj és a kultúra nem mostohatestvérek”, nincs azzal semmi probléma, ha a Várból lekerül egy kulturális intézmény a Városligetbe. Persányi úgy látta, lesajnálják a 150 éves Fővárosi Állat- és Növénykertet, miközben az „a magyar polgárság egyik legrégebbi intézménye”, egyben az egyik legrégebbi, leggazdagabb gyűjteménnyel rendelkező állatkert.
A főigazgató sérelmezte azt is: TGM afféle „vulgáris népszórakoztatás”-ként utalt az intézményre. „Az állatkert nem egyszerűen állatok ketreceinek sorozata, és ezt már az alapításkor felismerték. (...) Jelentősebb szakmai-tudományos eredmények bontakoztak ki az ezredforduló után, legfőképpen az állatorvoslás, a gyakorlati szaporodásbiológia és a természetvédelmi tenyésztő és mentő munka területén. Világhírnév az orrszarvúak mesterséges megtermékenyítésében! Kihelyezett egyetemi tanszék egzotikus állatorvoslásban! A kert befogadójává vált kutatóknak és témáknak, respektált szervezője több tudományterület és szakma tanácskozásainak.”
