A pártelnök megyejáró körútja Békés megyei állomásán kifejtette: az MSZP a jövőben kritikusabb lesz, ugyanis sokan ennek hiánya miatt fordultak el a párttól. Épp ezért Tóth Bertalan frakcióvezetőt és Harangozó Tamást a „kormánypárti mutyik következetes feldolgozására” kérte fel.
Az MTI kérdésére válaszolva közölte, tapasztalataik szerint 700-800 ezer választó tartott ki a párt mellett, és nagyjából ugyanennyien pártoltak el tőlük, ám ez a csoport nem lett más párt támogatója. A legfontosabb feladatnak a meglévő szimpatizánsok párthoz kötését, illetve új támogatók gyűjtését nevezte.
Hozzátette: mivel úgy tapasztalják, hogy a parlamenti munka nyolcvan százaléka nem a kormányzásról, hanem a „mutyik legalizálásáról” szól, a párt kivonul ebből, helyette a maradék húsz százalékra koncentrál, és hetente önálló indítványokat nyújt be. Példaként említette, hogy kezdeményezik a sztrájkjog Munka törvénykönyvébe való visszaemelését, továbbá azt, hogy az alapfokú oktatási intézmények kerüljenek vissza azokhoz az önkormányzatokhoz, amelyek vállalják működtetésüket.
Molnár Gyula elmondta, hogy a megyejárás fő feladata az is, hogy azonnal meg tudják kezdeni a felkészülést a 2018-as választásra, amiben elengedhetetlennek tartja, hogy a „demokratikus ellenzék” mind a 106 választókerületben csak egy jelöltet indítson a Fidesz–KDNP jelöltjével szemben. E folyamatban az MSZP október végére, november elejére megnevezi saját jelöltjeit, és azt kéri a baloldali ellenzéktől, hogy ugyanígy járjon el. Ahol több jelölt van, 2017 nyaráig előválasztás formájában ki kell választani, ki vegye fel a versenyt a kormánypárti jelölttel – fejtette ki.
Hadházy Ákos, az LMP társelnökének az Ökopolisz Nyári Akadémián az előválasztás elutasítására vonatkozó kijelentésére reagálva Molnár Gyula úgy fogalmazott: ha valaki kimarad ebből, „akkor Orbán Viktort támogatja”.
A miniszterelnök-jelöltet 2017 nyarán tervezik megnevezni. Az MTI kérdésére válaszolva a pártelnök elmondta: bár ismeri Botka Lászlónak a jelöltséget elutasító minapi nyilatkozatát, ha pártpolitikusban gondolkozik, az egyedüli lehetséges jelöltnek a szegedi polgármestert tartja. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy nem az „Orbán Viktor 2.0-t” kell megtalálniuk, ezért nem biztos abban, hogy egy „kemény pártpolitikust” kell jelölni, szavai szerint sokkal inkább egy kívülről jövő, hiteles személyre van szükség.
A kormányfőjelölt személyét az „együttműködés legerősebb pártjának” kell megneveznie, és ez az MSZP – húzta alá.
Az október 2-ai népszavazásról szólva Molnár Gyula megismételte korábbi álláspontját, miszerint az MSZP nem használja a bojkott szót, de arra buzdítja híveit, hogy ne vegyenek részt a népszavazáson. Hozzátette: a szavazatszámláló bizottságokban ennek ellenére részt vesznek, és szeptembertől kampányolni is fognak. Fő üzenetük az lesz, hogy „Orbán Viktor most kezdi elveszíteni ideológiai kétharmadát”.
Mint mondta, véleménye szerint mivel a népszavazásnak jogi következménye nincs, a háttérben valami másról, a brexit után Magyarország esetleges EU-ból való kilépésének előkészítéséről szól. Az MSZP pedig EU-párti – jelentette ki.
