A brüsszeli testület vezetője a Der Tagesspiegel című lapban megjelent interjúban arra a kérdésre, hogy félretette-e a kötelező kvóták ügyét a kelet-európai tagállamok ellenállása miatt, elmondta, hogy a „kvótaszabályozás” a szolidaritás elvén alapul, azt szolgálja, hogy a Földközi-tengernél fekvő tagállamok ne maradjanak magukra a „menekültdrámával”, és a bizottság a „szerződések őreként” köteles gondoskodni a hatályos uniós jogszabályok érvényesítéséről.
Ugyanakkor „nem rugaszkodtam el a valóságtól, tudom, hogy vannak kulturális különbségek a hagyományos bevándorlási célországok és az idegen és az új jelenségével csak lassanként szembesülő” országok között. Ezért „elvárom”, hogy a kevesebb menekültet befogadó tagállamok megfelelő mértékben tegyenek többet az uniós külső határok védelméért, vagy fogadjanak be több szíriai menekültet Törökországból – mondta Jean-Claude Juncker. Hozzátette, hogy a szlovák soros uniós elnökség koordinálhatja az ügyet.
Arra a kérdésre, tart-e attól, hogy a brexit – Nagy-Britannia uniós tagságának megszüntetése – nyomán fölerősödnek az Orbán Viktor magyar miniszterelnök által képviselt, a tagállamok hatásköreinek újbóli megerősítését célzó tendenciák, azt mondta: a józan észre hagyatkozva hamar felismerhető, hogy a „gyorsan összenövő világban” értelmetlen volna, ha Európa „felaprózódna” nemzeti alkotóelemeire, és az európai életmódot, a szociális és fogyasztóvédelmi standardokat vagy éppen a szabad utazás lehetőségét csak összetartással és közös megoldásokkal lehet megőrizni.
Hozzátette: közösen fellépve „sokkal jobb lapjaink vannak”, mint minden egyes országnak külön-külön, amikor külpolitikáról, energiaügyi tárgyalásokról vagy kereskedelmi megállapodásokról van szó, vagyis „csak közösen nyerünk igazi szuverenitást”, és erről el kellene gondolkodniuk azoknak, akik „oly hangosan követelnek szuverenitást”.
