Több tízezerrel is módosíthatja a határon túli magyarok aktivitása az október 2-i népszavazás érvényességi küszöbét. Ez ugyanis a magyarországi és a határon túli magyarok névjegyzékének nagyságától függ, ha ennek a fele fölötti részvétel lesz, akkor érvényes a népszavazás, alatta pedig érvénytelen.
A Nemzeti Választási Iroda (NVI) legfrissebb adatai szerint a névjegyzékben 8 000 950 magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgár, illetve 261 005 lakcímmel nem rendelkező, tehát külhoni állampolgár van. Így
8 261 955-en vannak a névjegyzékben, azaz az érvényességi küszöb most 4 130 978. Ennyi embernek kell szavaznia, hogy a referendum érvényes legyen. Csakhogy ez a szám folyamatosan mozgásban van. Ezt érdemben, illetve rövid idő alatt a nagykorúvá válások (a választójog megszerzése) és a halálozások (választójog elvesztése) nem befolyásolják, annál inkább a külhoni folyamatok.
Jóváhagyta az október 2-i népszavazás szavazólapjainak mintáit tegnap a Nemzeti Választási Bizottság; az egyik a magyarországi, a másik a levélben szavazásra készült. A szavazólap egyébként A5-ös méretű lesz. Ugyancsak tegnap egyhangúlag elutasította a testület az Európai Unióból való kilépésről szóló népszavazási kezdeményezés aláírásgyűjtő ívének hitelesítését. A kezdeményezést az Összefogás Párt elnökeként az a Szepessy Zsolt nyújtotta be, akit tavaly üzletszerűen elkövetett csalás miatt előzetes letartóztatásba helyeztek. Az elutasítás indoka az volt, hogy nemzetközi szerződésről nem lehet népszavazás, és a kérdés alkotmánymódosításra is irányul, amiről szintén nem lehet referendum.
(M. Cs.)
Két év alatt 67 ezerrel emelkedett a névjegyzékbe vett határon túliak száma. A 2014-es választáson még csak 193 793 határon túli szerepelt a névjegyzékben, míg most több mint 261 ezer. Több mint 114 ezren Romániában, 29 ezren Szerbiában, 2100-an Németországban vannak közülük. Mivel vannak olyan országok, ahol tiltják vagy büntetik a kettős állampolgárságot, így az országonkénti felsorolás sem teljes. Ettől függetlenül a választásig még sokan feliratkozhatnak, de az is elképzelhető, hogy többen kikerülnek a nyilvántartásból. A külhoniak névjegyzéke ugyanis nem frissül automatikusan, ahogy a magyarországi lakcímmel rendelkező állampolgároké, és nem aktualizálják, ahogy a külföldön dolgozók névjegyzékét. A külhoniak esetében aki a 2014-es választásra vagy azóta regisztrálta magát, az 10 évig a jegyzékben marad. Így akár több ezer halott ember is szerepelhet rajta, hiszen a törlést csak saját vagy a hozzátartozók kérésére hajtják végre. – Arról az NVI-nél nem vezetnek külön nyilvántartást, hogy eddig hányan kérték levételüket a listáról – közölték érdeklődésünkre. Pedig ez, illetve a külhoniak jegyzékébe újonnan felvételt kérők száma az érvényesség szempontjából sorsdöntő lehet.
Noha a határon túliaknak nagy befolyása lehet az érvényességre, a külföldön dolgozók aligha rúghatnak labdába. Eddig 49 külképviseleten összesen 218-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe az október 2-i népszavazásra – derült ki a Nemzeti Választási Iroda lapunknak küldött adataiból. A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek van magyarországi lakcímük, de a szavazás napján külföldön vannak. Ők kizárólag személyesen voksolhatnak, szemben a külhoni magyar állampolgárokkal, akik ugyan szintén a határon túl vannak a szavazás napján, de nekik nincs magyarországi lakcímük, és ők levélben adhatják le a voksaikat.
Az NVI tájékoztatása szerint a külképviseleti névjegyzékbe eddig Londonban kérte felvételét a legtöbb, 48 magyar. Brüsszelben 11-en, Stuttgartban és Bernben 10-en, Dublinban 9-en, New Yorkban pedig 8-an jelentkeztek be eddig. Sok helyen egyelőre egyetlen magyar állampolgár szerepel csak a névjegyzékben, például Washingtonban, Athénban, Pekingben, Szöulban vagy épp Moszkvában. A népszavazásig ez a szám nyilván emelkedni fog, és több ezren lesznek, akik a külképviseleteken voksolnak, ami ugyanakkor messze elmarad a határon túliak névjegyzékében szereplő, jelenleg mintegy 260 ezres számtól.
Persze az sem teljesen egyértelmű, hogy a kormánynak jó-e, ha eredményes lesz a kvótaellenes népszavazás. Akkor ugyanis kötelező olyan lépéseket tenni, ami megfelel a referendum eredményének, és nincs semmi mozgástér. Ha viszont mondjuk csak 3,5 millió ember megy el szavazni, akkor tud arra hivatkozni a kormány, hogy az emberek nagy többsége véleményt mondott, miközben azért marad valamennyi mozgástér is.
– Jó esély van arra, hogy érvényes lesz a kvótanépszavazás – írta az Index a portál megrendelésére készített közvélemény-kutatás alapján. Eszerint a referendumon a válaszadók 54 százaléka részt akar venni, és további 23 százalék azt mondta, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e, míg 19 százalék nem akar elmenni. Ezt némileg árnyalhatja, hogy a telefonos kérdésre az emberek többnyire aktívabbnak mutatkoznak, mint a valóságban. Az viszont egyértelmű, hogy azok között, akik elmennének szavazni, döntő fölényük van a nemmel szavazóknak: ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésre. A Fidesz és a Jobbik szavazóinak többsége, 63, illetve 62 százaléka azt mondta, hogy elmegy szavazni és nemmel voksol. A DK szavazóinak 69 százaléka viszont nem megy el szavazni, ott tehát hatékony a bojkott. A szocialista szavazók teljesen megosztottak.
