Külhoniak mozgathatják a küszöböt

Akár jelentősen befolyásolhatják a határon túliak az október 2-i referendum érvényességi küszöbét.

Noha a határon túliaknak nagy befolyása lehet az érvényességre, a külföldön dolgozók aligha rúghatnak labdába. Eddig 49 külképviseleten összesen 218-an kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe az október 2-i népszavazásra – derült ki a Nemzeti Választási Iroda lapunknak küldött adataiból. A külképviseleteken azok a magyar állampolgárok szavazhatnak, akiknek van magyarországi lakcímük, de a szavazás napján külföldön vannak. Ők kizárólag személyesen voksolhatnak, szemben a külhoni magyar állampolgárokkal, akik ugyan szintén a határon túl vannak a szavazás napján, de nekik nincs magyarországi lakcímük, és ők levélben adhatják le a voksaikat.

Az NVI tájékoztatása szerint a külképviseleti névjegyzékbe eddig Londonban kérte felvételét a legtöbb, 48 magyar. Brüsszelben 11-en, Stuttgartban és Bernben 10-en, Dublinban 9-en, New Yorkban pedig 8-an jelentkeztek be eddig. Sok helyen egyelőre egyetlen magyar állampolgár szerepel csak a névjegyzékben, például Washingtonban, Athénban, Pekingben, Szöulban vagy épp Moszkvában. A népszavazásig ez a szám nyilván emelkedni fog, és több ezren lesznek, akik a külképviseleteken voksolnak, ami ugyanakkor messze elmarad a határon túliak névjegyzékében szereplő, jelenleg mintegy 260 ezres számtól.

Persze az sem teljesen egyértelmű, hogy a kormánynak jó-e, ha eredményes lesz a kvótaellenes népszavazás. Akkor ugyanis kötelező olyan lépéseket tenni, ami megfelel a referendum eredményének, és nincs semmi mozgástér. Ha viszont mondjuk csak 3,5 millió ember megy el szavazni, akkor tud arra hivatkozni a kormány, hogy az emberek nagy többsége véleményt mondott, miközben azért marad valamennyi mozgástér is.

– Jó esély van arra, hogy érvényes lesz a kvótanépszavazás – írta az Index a portál megrendelésére készített közvélemény-kutatás alapján. Eszerint a referendumon a válaszadók 54 százaléka részt akar venni, és további 23 százalék azt mondta, még nem döntötte el, hogy részt vesz-e, míg 19 százalék nem akar elmenni. Ezt némileg árnyalhatja, hogy a telefonos kérdésre az emberek többnyire aktívabbnak mutatkoznak, mint a valóságban. Az viszont egyértelmű, hogy azok között, akik elmennének szavazni, döntő fölényük van a nemmel szavazóknak: ők tízszer annyian vannak, mint akik igennel szavaznának az „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?” kérdésre. A Fidesz és a Jobbik szavazóinak többsége, 63, illetve 62 százaléka azt mondta, hogy elmegy szavazni és nemmel voksol. A DK szavazóinak 69 százaléka viszont nem megy el szavazni, ott tehát hatékony a bojkott. A szocialista szavazók teljesen megosztottak.