A parlamenti államtitkár a lapnak kifejtette: a muszlim narratívában a migráció nem más, mint Európa iszlamizációjának kezdete, így „a fő kérdés most az, hogy ki integrál kit”. Meglátása szerint az október 2-i kötelező kvótáról szóló népszavazásnak gigantikus hatása lehet az európai politikai elitre, az ezzel kapcsolatos brüsszeli fenyegetések viszont „értelmezhetetlenek egy demokrata számára”.
„Természetesen, aki békés szándékkal érkezik, vagy üldöztetés elől menekül, annak segítséget és menedéket kell nyújtani, azilumot, ahogy a középkori kánonjog írta. Amikor viszont valakik országról országra mennek a jobb élet reményében, azt már másképp kell kezelni, mert láthatóan nincs közvetlen veszélynek kitéve az életük” – hangsúlyozta a parlamenti államtitkár.
Mint mondta, alapvetően rosszul tekint a bevándorlás kérdésére az, aki kihagyja belőle a vallási dimenziót. Igenis van szerepe a muzulmán hitnek abban, hogy Európában eluralkodott a feszültség. Az ideérkező bevándorlóknak más a társadalomról alkotott képe, sokkal erősebb a vallási identitása, mint egy átlag európainak – mutatott rá.
Kifejtette, hogy egyes számítások szerint ha minden így folytatódik, 2070-re a világban élő muzulmánok száma meghaladja majd a keresztényekét, ami egyrészt a hittérítés, másrészt demográfiai okok következménye lehet. Vagyis semmiképpen nem járható út az identitás elfedése vagy tagadása. „A kereszténységünkre büszkének kellene lennünk” – tette hozzá.
Beszélt arról is, hogy a referendumnak óriási jelentősége lesz, hiszen a 21. század első felének legfontosabb összeurópai kérdéséről lehet nyilatkozni. Arról a helyzetről, amely nemzedékekre befolyásolja az emberek jövőjét, az európai állampolgároknak kell véleményt mondaniuk – hívja fel a figyelmet Rétvári Bence.
