Boros Péterné azt mondta, ez azt jelenti, hogy a 37 ezer önkormányzati köztisztviselő 16 százaléka nem dolgozik szerdán. Megjegyezte: sztrájkot csak azokban az önkormányzatokban tudtak tartani, ahol van a szakszervezetnek alapszervezete és a munkavállalók több mint fele támogatta a munkabeszüntetést.
Hozzátette: a szakszervezet bruttó 30 százalékos illetménynövelést követel az önkormányzati köztisztviselők számára októbertől, mert a mintegy 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből több mint 24 ezer nyolc éve egyáltalán nem kapott béremelést.
Boros Péterné a sajtótájékoztatón közölte, jelképes a kispesti helyszín, egyrészt mert ez az a budapesti hivatal, ahol a köztisztviselők keresete a legalacsonyabb az egész fővárosban, másrészt pedig azért, mert a szakszervezet a többi között ezen a helyszínen gyűjti azokat az adományokat, amelyeket azután rászoruló családok között osztanak szét. A szakszervezeti vezető a tájékoztatón jelképesen átadta az adományt Vighné Vincze Erzsébetnek, a Kispesti Szociális Szolgáltató Centrum vezetőjének.
Mint mondta, a közszolgálati dolgozók azért döntöttek az adománygyűjtés mellett, mert felelősséget éreznek a települések lakosai iránt és a gyűjtéssel is szeretnék a helyi közösségeket szolgálni.
Az érdekképviseleti vezető felidézte: júniusban kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak az elmaradt béremelés miatt, ám azóta sem sikerült a tárgyalásra kijelölt Rogán Antallal, a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszterrel egyeztetni a szakszervezeti követelésekről.
Megjegyezte: kezdeményezték, hogy a Közszolgálati Érdekegyeztető Fórum szeptember 29-i ülésén tárgyaljanak az MKKSZ által készített önkormányzati köztisztviselői életpályamodell törvénytervezetéről.
Boros Péterné jelezte, az önkormányzati közszolgák 75-90 ezer forintos keresetei a dolgozói szegénység kategóriájába tartoznak, és nyugtalanítónak nevezte, hogy a becsülettel végzett munkából nem tudnak megélni.
Kifogásolta, hogy a járási köztisztviselők illetményét emelték, de ezt elmulasztották megtenni az önkormányzatoknál dolgozók esetében, ami azt eredményezheti, hogy az önkormányzatoktól a járási hivatalokba mennek a munkavállalók, így a szakemberek hiánya miatt ellehetetlenül az önkormányzatok működése. Közölte, mivel a járási hivatalok dolgozóinak illetménye 30 százalékkal emelkedett, ők is ehhez ragaszkodnak azért, hogy egységes legyen a bérezés a közigazgatásban.
Hozzátette: a kormánynak – bár az ellenkezőjét állítja – igenis van felelőssége a helyi önkormányzatok finanszírozásában, hiszen állami feladatokat látnak el helyi szinten.
Jelezte, bíznak abban, hogy az egész napos sztrájk a tárgyalóasztalhoz ülteti a kormányt, de ha nem, akkor folytatják a tiltakozást, ennek módjáról később döntenek.
A szakszervezet elnöke kitért arra: a dolgozói szegénység felszámolása és a munkaerőhiány csökkentése érdekében kezdeményezik, hogy a minimálbért 28-30 százalékkal emeljék.
Az MKKSZ sztrájkjának résztvevőivel szolidaritást vállalt az LMP és a DK, támogatta a munkabeszüntetést és követelte a béremelésüket az Együtt, valamint a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is.
