Továbbra is magas az érvénytelen szavazási csomagok aránya a külhoniak által visszaküldött levélszavazatoknál, amelyek csaknem felét már ellenőrizték – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. Eszerint már több mint 77 ezer levélszavazat érkezett be a választási irodához, amelyből szerdáig 32 254-et vizsgáltak át. Az ellenőrzés során azt figyelték, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, és az utóbbi le van-e ragasztva. Kiderült, hogy a szavazási iratok majdnem 18 százaléka, 5700 csomag érvénytelen volt – tehát a szavazatszámlás eredményébe ezek nem számítanak bele. (A voksokat tartalmazó kisebb borítékot vasárnap bontják fel, és érvénytelen szavazat még azok között is lehet.)
Úgy tudjuk, elsősorban az „anyja neve” rovatnál hibázhattak a külhoniak. Itthon ugyanis ilyenkor a leánykori nevet kell feltüntetni, csakhogy sok országban nem ez a bevett gyakorlat. Más országokban előfordul, hogy az anyja nevénél az „aktuális” nevet kell beírni, tehát ha az édesanya férjezett, akkor azt. Mivel levélszavazás először – és eddig egyedüliként – a 2014-es parlamenti választásokon volt (sem az önkormányzati, sem az EP választáson nem szavazhattak így), ezért nehéz a korábbi trendekkel összevetni ezt a típusú érvénytelenséget. Tény azonban, hogy a 2014-es országgyűlési választások idején is nagyjából 20 százalék volt az érvénytelenség ebben a körben.
A választói névjegyzéket ma délután négykor zárják le – számoltunk be korábban –, utána, várhatóan szombaton, húzza meg a Nemzeti Választási Iroda az érvényességi küszöböt. A névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint 50 százalékának kell érvényesen szavaznia.
– Jogszabálysértő a kormány külhoniaknak küldött levele – állapította meg tegnap a Kúria, megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság döntését. A bíróság szerint a kormány olyan adatbázist használt a levelek kiküldéséhez, amelyre nem lett volna joga, ezért eltiltotta a további jogszabálysértéstől. Ennek viszont túl sok gyakorlati jelentősége nincs, hiszen az említett leveleket már kiküldték. A kormány a Kúria határozatára azzal reagált, hogy a döntést tiszteletben tartja, de megjegyezte, a külhoni magyaroknak küldött tájékoztató levél küldésekor a rá vonatkozó törvényeket betartotta.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón egyébként arról beszélt, az október 2-i népszavazás nem pártügy, hanem nemzeti ügy, ezért mindenkit arra kér, éljen a népszavazás lehetőségével. Orbán Viktor ugyanakkor azt mondta a Katolikus Rádiónak, inkább érzelmileg van jelentősége annak, hogy érvényes lesz-e a vasárnapi kvótareferendum. Politikai értelemben a részvételnek nincs jelentősége – tette hozzá.
A Párbeszéd Magyarországért (PM) a Nemzeti Választási Bizottság (NVB) elsőfokú, tiltó döntése ellenére is megtartja a vasárnap délutánra tervezett, „Állj ki az erőszakmentes Magyarországért!” elnevezésű Kossuth téri rendezvényét. Szabó Tímea társelnök azt mondta, nem választási nagygyűlést, hanem egy olyan rendezvényt tartanak, amelyen nemet mondanak a gyűlölet- és félelemkeltésre. Szerinte az NVB a „Fidesz csicskája”, amely fals jogi indokokra hivatkozva próbálja betiltani a megmozdulást. Az NVB azért hozott tiltó határozatot, mert szerintük választási gyűlésről lenne szó, annak megtartását pedig a népszavazás napján tiltja a törvény. A szocialisták már lemondták saját, szintén vasárnapra tervezett családi napjukat, helyette szombat délelőtt tiltakozó megmozdulást tartanak a Nemzeti Választási Bizottság épületénél.
