Továbbra is magas az érvénytelen szavazási csomagok aránya a külhoniak által visszaküldött levélszavazatoknál, amelyek csaknem felét már ellenőrizték – derül ki a Nemzeti Választási Iroda (NVI) adataiból. Eszerint már több mint 77 ezer levélszavazat érkezett be a választási irodához, amelyből szerdáig 32 254-et vizsgáltak át. Az ellenőrzés során azt figyelték, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, és az utóbbi le van-e ragasztva. Kiderült, hogy a szavazási iratok majdnem 18 százaléka, 5700 csomag érvénytelen volt – tehát a szavazatszámlás eredményébe ezek nem számítanak bele. (A voksokat tartalmazó kisebb borítékot vasárnap bontják fel, és érvénytelen szavazat még azok között is lehet.)
Úgy tudjuk, elsősorban az „anyja neve” rovatnál hibázhattak a külhoniak. Itthon ugyanis ilyenkor a leánykori nevet kell feltüntetni, csakhogy sok országban nem ez a bevett gyakorlat. Más országokban előfordul, hogy az anyja nevénél az „aktuális” nevet kell beírni, tehát ha az édesanya férjezett, akkor azt. Mivel levélszavazás először – és eddig egyedüliként – a 2014-es parlamenti választásokon volt (sem az önkormányzati, sem az EP választáson nem szavazhattak így), ezért nehéz a korábbi trendekkel összevetni ezt a típusú érvénytelenséget. Tény azonban, hogy a 2014-es országgyűlési választások idején is nagyjából 20 százalék volt az érvénytelenség ebben a körben.
A választói névjegyzéket ma délután négykor zárják le – számoltunk be korábban –, utána, várhatóan szombaton, húzza meg a Nemzeti Választási Iroda az érvényességi küszöböt. A névjegyzékben szereplő választópolgárok több mint 50 százalékának kell érvényesen szavaznia.
– Jogszabálysértő a kormány külhoniaknak küldött levele – állapította meg tegnap a Kúria, megváltoztatva a Nemzeti Választási Bizottság döntését. A bíróság szerint a kormány olyan adatbázist használt a levelek kiküldéséhez, amelyre nem lett volna joga, ezért eltiltotta a további jogszabálysértéstől. Ennek viszont túl sok gyakorlati jelentősége nincs, hiszen az említett leveleket már kiküldték. A kormány a Kúria határozatára azzal reagált, hogy a döntést tiszteletben tartja, de megjegyezte, a külhoni magyaroknak küldött tájékoztató levél küldésekor a rá vonatkozó törvényeket betartotta.
