Továbbra is nagyon alacsony a gyermekvállalási hajlandóság az országban a kormány által bevezetett családi adó- és otthonteremtési kedvezmény ellenére. Ennek oka az lehet, hogy az emberek még nem bíznak abban, a kedvezmények valóban tartósak lesznek, akár 10-15 év múlva is számíthatnak rájuk, és nem a pártpolitikától függnek – jelentette ki lapunk kérdésére Székely András, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom képviselője. A mozgalmat még Kopp Mária orvos, pszichológus indította útjára, és azért küzdenek, hogy a családok ne csak tervezzék a gyermekeket, hanem valóban meg is szülessenek. Székely András szerint a családoknak biztosnak kellene lenniük abban, hogy a támogatások rendszere akkor sem változik, ha átalakul a politikai paletta. Ez a kiszámíthatóság elengedhetetlen.
Ahogy arról lapunk tegnap beszámolt, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint az idei év első felében mindössze 43 594 gyermek született, ez 1,8 százalékkal (799 fővel) elmarad a 2015-ös azonos időszaktól. Áprilisban és májusban regisztrálták a mélypontot, ekkor a születések száma 5,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában. Székely András ezzel kapcsolatban arról beszélt lapunknak, hogy a rövid távú adatokból még nem lehet hosszabb távon következtetni, elképzelhető ugyanis, hogy még a mostaninál is jelentősebb mértékben csökkent volna a gyermekszületések száma, ha nem lépnek életbe a már említett kedvezmények.
– Abban, hogy kevesebb gyermek születik, szerepet játszik az is, hogy csökken a szülőképes korú nők száma. Ezt is figyelembe kell venni, hiszen elképzelhető, hogy bár növekszik a szülési hajlandóság, azért nem születik annyi gyermek, mert kevesebb a 25–35 év közötti nő – fejtette ki. A családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok) és az adókedvezményekkel kapcsolatban megjegyezte azt is: ezek nem feltétlenül érintenek mindenkit, az ilyen és ehhez hasonló intézkedések ugyanis általában csak egy részét találják el a megcélzott népességnek.
Az ügyben kerestük a KSH népesedési statisztikai osztályát is, ahol azt közölték: hosszabb idő kell ahhoz, hogy egyértelműen látszódjon, milyen hatásai vannak egy-egy intézkedésnek. A szakértő szerint mindig is voltak ingadozások a születésszámban, a legkevesebb gyermek az elmúlt tíz év során 2011-ben született. 2012-ben 90 ezer fölött volt az élve született babák száma, 2013-ban 88 600-ra csökkent, majd 2014-ben és 2015-ben ismét kis növekedés volt tapasztalható, vagyis állandó az ingadozás.
A KSH kiadványa szerint a házasodási kedv ugyanakkor a 2009. és 2010. évi mélypont óta töretlenül nő: 2016 első hat hónapja során 21 921 házasságot kötöttek, ez pedig már 19 százalékkal (3511-gyel) több, mint egy évvel korábban.
