Várat magára a baby boom

Bár nőnek a keresetek és épülnek az új lakások, egyre kevesebb gyerek születik Magyarországon.

Hiába a népességfogyás csökkenése és a gyermekvállalás ösztönzése érdekében tett kormányzati intézkedések, nemhogy nem nőtt, de csökkent a születések száma a múlt év azonos időszakához képest. Bár az Orbán-kormány által bevezetett, gyermekek után járó adókedvezmény vagy a használt és új lakásra is járó, megemelt összegű otthonteremtési kedvezmény is egyre erősebben érezteti hatását a jövedelmeken, és egyértelműen javul a háztartások helyzete, ez egyelőre nem járt együtt a gyermekvállalási kedv várt és remélt növekedésével. Ez a következtetés vonható le a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) lapunk által megismert friss kiadványából, amely a 2016. esztendő első fél évére jellemző statisztikai adatokat elemzi.

Az idei év első felében ugyanis mindössze 43 594 gyermek született, ez 1,8 százalékkal (799 fővel) elmarad a 2015-ös azonos időszaktól. Februárban és márciusban átlagosan 4,3 százalékkal több, a másik négy hónapban viszont kevesebb újszülött jött a világra, mint egy évvel korábban. Áprilisban és májusban regisztrálták a mélypontot, ekkor a születések száma 5,8 százalékkal volt alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában.

A halálozási arányszám ugyanakkor jelentősen csökkent, 6632 fővel kevesebben haltak meg az idei első fél évben, mint tavaly. Így 19 384 fővel lettünk kevesebben fél év alatt, szemben a tavalyi több több mint 25 ezerrel – vagyis lassult a népességfogyás üteme.

A házasodási kedv ugyanakkor a 2009. és 2010. évi mélypont óta töretlenül nő: 2016 első hat hónapja során 21 921 házasságot kötöttek, ez 19 százalékkal (3511-gyel) több, mint egy évvel korábban.

Folytatódtak az utóbbi időszakra jellemző kedvező munkaerőpiaci tendenciák is: az idei év II. negyedében a 15–64 évesek korcsoportjából 4,304 millióan dolgoztak, 137 ezerrel többen, mint egy évvel korábban, így a foglalkoztatási arány összességében 66,4 százalékra emelkedett. Iskolai végzettség alapján továbbra is a legfeljebb alapfokú végzettségűek vannak a legrosszabb, a diplomások pedig a legjobb helyzetben: előbbiek foglalkoztatási aránya 36, utóbbiaké 84,7 százalék volt, de minden kategóriában javult a foglalkoztatási arány. Ennek köszönhetően a 15–64 évesek korcsoportjában a munkanélküliek száma egy év alatt közel negyedével, 233 ezer főre esett vissza, a munkanélküliségi ráta már csak 5,1 százalék.

A munkanélküliek közel felének ugyanakkor tartósan, legalább egy éve nincs állása, a munkakeresés átlagos időtartama pedig 18,9 hónap volt. A régiókat tekintve a Dél-Alföld munkaerő-piaci helyzetében történt a legnagyobb javulás: itt a foglalkoztatási arány 4,4 százalékponttal emelkedett, míg a munkanélküliségi ráta 2,9 százalékponttal csökkent. Közép-Magyarországon volt a legmagasabb a foglalkoztatás szintje (70,5 százalék), a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta pedig a Nyugat-Dunántúlt jellemezte (2,8 százalék). Ezzel szemben az Észak-Alföldön mérték a legalacsonyabb foglalkoztatási arányt (61,8 százalék) és a legmagasabb munkanélküliségi rátát (9,7 százalék). Az Európai Unióban az átlagos foglalkoztatási arány 65,7, a munkanélküliségi ráta 9,3 százalék volt.

Nőttek a keresetek is: 2016 első fél évében a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagosan havi bruttó 258 ezer forintot kerestek, 6 százalékkal többet az egy évvel korábbinál. A nettó átlagbér – családi adókedvezmény nélküli – összege 171 600 forint, a növekedés mértéke 7,6 százalék volt. A keresetek emelkedésére a minimálbér és a garantált bérminimum 5,7-5,7 százalékos bővülésének, a fegyveres testületek illetményemelésének és a szociális területen dolgozók kiegészítő pótlékjának volt döntő hatása. A vállalkozásoknál alkalmazásban állók havi nettó 182 200 forintot kerestek, a költségvetési szervnél dolgozók nettó átlagbére 178 300 forintra nőtt, míg a nonprofit szervezetek alkalmazottai átlagosan 164 500 forintot vihettek haza. A közfoglalkoztatottak már nem jártak ilyen jól: bár számuk átlagosan 12 százalékkal nőtt (havi 201 ezer fő), 79 200 forintos bruttó átlagkeresetük 1,4 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.

Ha a születési számra egyelőre nem is, a lakáspiacra már hatott a családi otthonteremtési kedvezmény bevezetése, amely a gyermekek számától, illetve attól függően, hogy új vagy használt lakást vásárolunk-e, akár 10 millió forint vissza nem térítendő támogatással is segíti a családokat. 2016 első felében 3420 új lakás épült fel, 11 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az új lakások száma a megyei jogú városokban nőtt a legnagyobb mértékben, ott 36 százalékkal adtak át több új ingatlant, mint az előző évnek ugyanebben az időszakában. A többi városban 13, Budapesten 9 százalékos növekedést mértek, a községekben ugyanakkor 21 százalékkal kevesebb új ingatlan épült. Ugyanakkor a közeljövőben ennél is nagyobb növekedés várható, mivel a hatóságok által kiadott lakásépítési engedélyek és a lakásépítési bejelentések száma 13 236 volt, közel két és félszer annyi, mint 2015 első felében. Az építési kedv minden régióban jelentősen emelkedett, leginkább a Dél-Dunántúlon, ahol több mint ötszöröse volt az egy évvel korábbinak.

Átalakultak az építkezési szokások is: kevesebben kezdenek maguk építkezésbe, a legtöbben nem házat, hanem lakást építenek, és az új ingatlan alapterülete kisebb, mint korábban. A természetes személyek által épített lakások aránya egy év alatt 57-ről 46 százalékra csökkent, a többszintes, többlakásos épületekben lévő lakások aránya pedig 35-ről 46 százalékra emelkedett. Az első fél évben használatba vett lakások átlagos alapterülete 92 négyzetméter volt, 7 négyzetméterrel kevesebb, mint egy évvel korábban.

2016 első negyedében tovább bővült az ingatlanforgalom: 22 százalékkal több lakás cserélt gazdát, mint egy évvel korábban. A használt lakások átlagos ára 5,6 százalékkal nőtt. A lakásárak eltérő ütemben nőttek az ország különböző területein; kiugró mértékű drágulás jellemző Budapestre, ahol már reálértéken is közelítik az árak a válság előtti, 2008. évi szintet.

Tovább tart a hazai turizmus fellendülése is. Az idei év első felében a kereskedelmi szálláshelyeken 4,7 millió vendég szállt meg összesen 11 millió vendégéjszakára, a belföldi és a külföldi vendégek száma egyaránt nőtt. Ezen belül a külföldi vendégek száma 2,2 millió volt. A legtöbb vendégéjszakát a németek töltötték nálunk, a teljes külföldi kereslet 14 százalékát ők adták. A csehek 13 százalékkal, az Egyesült Államokból, illetve az Egyesült Királyságból hazánkba érkezők 4, illetve 7,3 százalékkal töltöttek el nálunk több időt, mint az előző év azonos időszakában.

A kilenc turisztikai régió mindegyikében nőtt a vendégforgalom. Kiemelkedően magas a bővülés mértéke a Tisza-tó esetében (14 százalék), de a Balaton és Észak-Alföld esetében is jelentős (9,2, illetve 7,7 százalék) volt. A szállodák szobakihasználtsága átlagosan 50,6 százalék volt, 1,6 százalékponttal magasabb, mint egy évvel korábban. Nőtt a vendéglátóhelyek forgalma is, átlagosan 14 százalékkal.

2016. január–júliusban az infláció alig 0,1 százalék volt. Továbbra is a szeszes italok, dohányáruk drágultak a leginkább, előbbiért 2,4, utóbbiért 4,5 százalékkal kellett többet fizetni, miközben az üzemanyagárak 11 százalékkal elmaradtak az egy évvel korábbitól. A tartós fogyasztási cikkek árai tavaly emelkedésnek indultak, és ez idén is folytatódott, az árak 1,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Ez elsősorban a járművek drágulásának tudható be, az új személygépkocsikért 1,4, a használtakért 6,8 százalékkal kellett többet fizetni, mint egy évvel korábban. A tartós kulturális cikkek (televízió, számítógép) árszínvonala ugyanakkor továbbra is csökkent (2,8 százalék). A szolgáltatások ára átlagosan 1,4 százalékkal nőtt. Leginkább a külföldi üdülések (9,7 százalék), valamint a lakbér (6,2 százalék) drágult. Az élelmiszerek átlagosan 0,6 százalékkal drágultak, ezen belül azonban igen változatosan alakult az árszínvonal. A hús, hal és készítményeik fogyasztói ára – elsősorban a sertéshús áfájának csökkentése miatt – 5,7 százalékkal mérséklődött, de olcsóbb lett a tej (8,4 százalék) és a sajt (6,7 százalék) is. Ugyanakkor a liszt 1,7, a cukor pedig 20 százalékkal drágult egy év alatt. A friss gyümölcsökért 7, a zöldségekért 13 százalékkal kellett többet fizetni, a burgonya ára pedig 40 százalékkal ugrott meg. A ruházkodási cikkek 0,4 százalékkal drágultak, ám csak a férfiruhákért kell többet fizetni, a női konfekciónak 0,3 százalékkal csökkent az ára.

Tovább bővíti a kormány a családi otthonteremtési kedvezményre (csok) jogosultak körét. A legfontosabb változások szerint

(MTI)