Az Országgyűlés május 10-én rendelte el a kötelező betelepítési kvótáról szóló, a kormány által kezdeményezett népszavazást, amelyet Áder János köztársasági elnök október 2-ára írt ki. A kérdés úgy szól: „Akarja-e, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül is előírhassa nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését?”
Az országos népszavazás akkor érvényes, ha az összes választópolgár több mint fele érvényesen szavazott, és eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott, vagyis nincs szavazategyenlőség. Az érvényes és eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre három évig kötelező.
Az októberi népszavazáson a külföldön tartózkodó választópolgárok Magyarország nagykövetségein és főkonzulátusain akkor szavazhatnak, ha szeptember 24-én 16 óráig jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe. Ezt a vasárnap reggeli adatok szerint 11 233-an tették meg. A választópolgárok 105 külképviseleten adhatják le voksukat, az amerikai kontinensen a magyarországi szavazást megelőző napon, október 1-jén, szombaton lesz a voksolás.
A vasárnap reggeli adatok szerint 1327-en kérték, hogy Londonban szavazhassanak, a második legnépszerűbb város München, 761-en jelezték, hogy ott akarnak voksolni október 2-án, a harmadik legnépszerűbb Csíkszereda, ott 741-en szavaznának, a negyedik legnépszerűbb Brüsszel (ott 714-en szerepelnek a névjegyzékben), az ötödik pedig Bécs (501 szavazó).
Négyszáznál is többen voksolnának Szabadkán (448) és Stuttgartban (411), háromszáznál többen pedig Bernben (394), Berlinben (391), Kolozsváron (374), Beregszászon (353) és Hágában (328).
Kétszáznál többen voksolnának Párizsban (256), Stockholmban (230), Dublinban (221) és New Yorkban (201).
Száznál több szavazó van Düsseldorfban (197), Rómában (177), Milánóban (174), Ungváron (155), Barcelonában (143), Torontóban (140), Helsinkiben (137), Pristinában (133), Koppenhágában (122), Madridban (114), Prágában és Krakkóban (113-113).
Tíznél kevesebb választópolgár jelentkezett 13 külképviselet névjegyzékébe, 9 jelentkező van Bejrútban, 8-8 Brazíliavárosban, Sao Paulóban és Ho Si Minh-városban, 7 Lendván, 6-6 Algírban és Mexikóvárosban, 5-5 Asztanában, Ulánbátorban, Jekatyerinburgban és Tuniszban, 4-4 pedig Csungkingban és Abujában.
A legtöbb helyen – négy külképviseleten – a Kínában tartózkodó magyar választópolgárok szavazhatnak (Csungking, Sanghaj, Hongkong, Peking), valamint az Egyesült Államokban tartózkodók (Chicago, New York, Washington, Los Angeles) és Németországban (Berlin, Düsseldorf, München és Stuttgart). Három külképviseleten szavazhatnak az Oroszországban tartózkodók (Szentpétervár, Moszkva, Jekatyerinburg), Romániában (Bukarest, Csíkszereda, Kolozsvár) és Ukrajnában (Kijev, Ungvár, Beregszász).
Két helyszínen lehet szavazni Ausztráliában (Melbourne és Canberra), Brazíliában (Brazíliaváros és Sao Paulo), Horvátországban (Zágráb és Eszék), Kanadában (Toronto és Ottawa), Kazahsztánban (Asztana és Almati), Lengyelországban (Krakkó és Varsó), Olaszországban (Milánó és Róma), Spanyolországban (Barcelona és Madrid), Szerbiában (Szabadka és Belgrád), Szlovákiában (Pozsony és Kassa), Szlovéniában (Lendva és Ljubljana), Törökországban (Isztambul és Ankara), valamint a Vietnami Szocialista Köztársaságban (Hanoi és Ho Si Minh-város).
A szombati határidő jogvesztő, utána már senkit nem lehet felvenni a külképviseleti névjegyzékbe. A magyarországi szavazóköri névjegyzék kinyomtatott példányán nem jelennek meg a külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgárok, így biztosítható, hogy egy választópolgár ne szavazhasson a külképviseleten és a lakóhelye szerinti szavazókörben is. A külföldön szavazó, magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok kizárólag személyesen, Magyarország külképviseletein szavazhatnak, levélben nem.
Az a választópolgár, aki a szavazás napján nem tartózkodik lakóhelyén, de Magyarország egy másik településén vagy ugyanazon a településen, de a lakcímétől eltérő szavazókörben élni kíván a választójogával, átjelentkezéssel szavazhat. Az átjelentkezést szeptember 30-án 16 óráig lehet kérni a lakóhely szerinti település jegyzőjétől személyesen, levélben vagy a Választás.hu honlapon keresztül. Eddig 37 010-en jelezték, hogy nem a lakóhelyükön kívánnak szavazni.
Október 2-a újdonsága, hogy ez az első országos népszavazás, amelyen a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok is voksolhatnak. Azok, akik élni szeretnének szavazati jogukkal, akkor szavazhatnak, ha szeptember 17-éig felvetették magukat a levélben szavazók névjegyzékébe, ezt 274 727-en tették meg.
A levélszavazatokat vissza lehet juttatni postán a Nemzeti Választási Irodához október 1-jén éjfélig, de azokat le lehet adni munkanapokon a kijelölt 12 külképviseleten, valamint a szavazás napján a szavazás időszakában a külképviseleteken és az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein.
A népszavazás eredményét a külképviseleteken, illetve levélben leadott szavazatok hazaszállítása és megszámlálása után állapítják meg.
A 2013-ban elfogadott választási eljárásról szóló törvény alapelvei között új elemként jelent meg a fogyatékossággal élő választópolgárok joggyakorlásának segítése: a szavazáshoz például Braille-szavazósablont vagy mozgóurnát igényelhetnek.
A fogyatékossággal élő választópolgár többféle segítséget is kérhet választójogának gyakorlásához: kérhette például, hogy a szavazásról szóló értesítőt Braille-írással kaphassa meg, vagy könnyített formában megírt tájékoztató anyagot kérhetett.
Jelezhette, ha Braille-írással ellátott szavazósablont igényel a szavazóhelyiségben vagy a mozgóurnás szavazásnál, és igényelhette azt is, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben voksolhasson.
A szavazósablon olyan műanyagból, illetve kartonból készített tasak, amely a szavazólap szövegét tartalmazza, és azokon a helyeken, ahol a szavazólapon a szavazásra szolgáló körök vannak, a sablon ki van vágva. A szavazólapot a szavazatszámláló bizottság becsúsztatja a sablonba, a látássérült választópolgár pedig a fülkében kitapogatja a sablon szövegét, és – az általa választott jelölt neve melletti kivágáson keresztül – a szavazólapon berajzolja az X-et, kiveszi a szavazólapot a sablonból és az urnába dobja.
Amíg nem sikerül az összes szavazóhelyiséget akadálymentessé tenni, a választópolgárnak előre jeleznie kell, ha akadálymentesített szavazóhelyiségben szeretne szavazni.
A törvény szerint minden településen minden választókerületben legalább egy szavazóhelyiséget akadálymentesíteni kell, országszerte 6548 akadálymentes szavazókör van.
Azt a választópolgárt, aki kérte, hogy akadálymentes szavazóhelyiségben szavazhasson, és akinek a lakcíme szerint kijelölt szavazóhelyiség nem akadálymentes, a helyi választási iroda a lakcíme szerinti szavazóhelyiséggel azonos településen és választókerületben lévő, akadálymentes szavazóhelyiséggel rendelkező szavazókör névjegyzékébe teszi át.
A 10 331 szavazatszámláló bizottság feladata a szavazás törvényes lebonyolítása, ennek részeként pedig a szavazókörben a választópolgárok tájékoztatása és – a törvény által előírt rendben – a segítségnyújtás.
A szavazatszámláló bizottság szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – elmagyarázza a szavazás módját is.
Ha az olvasni nem tudó vagy a szavazásban egyéb ok miatt akadályozott választópolgár a szavazólap kitöltéséhez nem tud segítségül mást megkérni, kérésére a szavazatszámláló bizottság két tagja együttesen segítséget nyújt.
A választópolgár, aki egészségi állapota vagy fogyatékossága miatt mozgásában korlátozott, de nem akar az akadálymentes szavazókörben szavazni, mozgóurnát igényelhet a voksoláshoz.
A mozgóurna iránti kérelemnek legkésőbb szeptember 30-án 16 óráig kell megérkeznie a helyi választási irodához vagy a szavazás napján, legkésőbb 15 óráig a szavazatszámláló bizottsághoz. A kérelem benyújtható online a Választás.hu honlapon, levélben vagy meghatalmazott útján. A mozgóurnával szavazókat a szavazatszámláló bizottság két tagja keresi fel.
Hétfőtől ellenőrzi a postán beérkezett levélszavazatok választót azonosító nyilatkozatait a Nemzeti Választási Iroda (NVI). Vasárnap reggelig 31 696 levélszavazatot juttattak vissza postán az NVI-hez.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok levélben szavazhatnak az október 2-ai referendumon, amennyiben szeptember 17-éig felvetették magukat a központi névjegyzékbe.
Az NVI eljuttatta a levélben szavazókhoz a szavazási levélcsomagot, amely tartalmazta az országos népszavazás szavazólapját, a választópolgár azonosításához szükséges nyilatkozat nyomtatványát (ez az úgynevezett azonosító nyilatkozat), a szavazólap elhelyezésére szolgáló (felirat nélküli) belső borítékot, és a válaszborítékot (az NVI-nek címezve), valamint a szavazás módjáról szóló tájékoztatást és egy biztonsági ragasztócsíkot.
A választópolgárnak először a szavazólapot kell kitöltenie, majd a felirat nélküli borítékba kell helyeznie, és a borítékot le kell zárnia. A le nem zárt borítékban lévő szavazat érvénytelen.
Ezt követően a választópolgárnak ki kell töltenie egy azonosító nyilatkozatot. Az adatoknak meg kell egyezniük a regisztrációs kérelemben, illetve a lakcímet igazoló hatósági igazolványon, az útlevélben vagy a honosítási okiraton vagy az állampolgársági bizonyítványon szereplő adatokkal. Hiába tölti ki valaki helyesen az azonosító nyilatkozatot, ha azt nem írja alá, a szavazata érvénytelen lesz.
A szavazólapot tartalmazó zárt borítékot és az azonosító nyilatkozatot válaszborítékba kell zárni. Egy válaszborítékba csak egy nyilatkozatot és egy szavazatot lehet tenni, ha egy válaszborítékba több nyilatkozat vagy szavazólap kerül, valamennyi voks érvénytelen lesz.
Ezt követően a válaszborítékot le kell ragasztani a borítékban található öntapadós matricával. Ez azért fontos, hogy a borítékból sérülésmentesen ne lehessen se kivenni, se oda beletenni más szavazatot. A lezárt szavazási iratot vissza lehet juttatni postán október 1-jén 24 óráig az NVI-hez, de le lehet adni azokat szeptember 19-étől a kijelölt 12 külképviseleten, valamint a szavazás napján a szavazás időszakában a külképviseleteken és az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein.
Az NVI-hez az első levélszavazatok szeptember 14-én érkeztek meg, az NVI pedig ezeket biztonságos helyen gyűjtötte.
Az NVI-ben szeptember 26-án, hétfőn kezdik meg a már megérkezett levélszavazatok azonosító nyilatkozatainak ellenőrzését. Az NVI az ellenőrzés során vizsgálja, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, a boríték tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, utóbbi le van-e ragasztva, az azonosító nyilatkozatban rögzített adatok pedig megfelelnek-e azoknak, amelyeket a választópolgár a regisztrációkor megadott. Az NVI azt is ellenőrzi, hogy az azonosító nyilatkozatot kitöltő szerepel-e a névjegyzékben, valamint hogy korábban visszajuttatta-e már szavazási iratát.
