Holnap délután négykor zárják le a választói névjegyzéket, utána – várhatóan szombaton – közli a Nemzeti Választási Iroda, hogy hány érvényes szavazat kell ahhoz, hogy a vasárnapi referendum érvényes legyen, vagyis akkor húzzák meg az érvényességi küszöböt. Akkor érvényes a népszavazás, ha az összes választó több mint fele érvényesen szavazott, és akkor eredményes is, ha az érvényesen szavazók több mint fele azonos választ adott a feltett kérdésre. (Az eredményességi kategóriának egyébként nincs nagy jelentősége, mert érvényes szavazásnál vagy az igen, vagy a nem válaszok mindenképpen többségben lesznek. Csak akkor lehet érvényes, de eredménytelen a vasárnapi voksolás, ha az igenek és a nemek száma egyenlő lenne, amire viszont szinte semmi esély.)
Fontos, hogy az említett küszöbnél csak az érvényesen leadott voksok számítanak. A választói névjegyzékben a tegnapi adatok szerint 7 999 285, magyarországi lakóhellyel rendelkező választópolgár volt (köztük az átjelentkezéssel és a külképviseleteken szavazók), illetve ezen a csoporton kívül 274 591, magyarországi lakóhellyel nem rendelkező külhoni magyar. Utóbbiak azok, akik levélben szavazhatnak, ha előzetesen regisztrálták magukat a levélben szavazók névjegyzékébe. Vagyis a tegnapi állapot szerint a 8 273 876 választásra jogosult felének, 4 136 938 plusz 1 választópolgárnak kell érvényesen szavaznia, hogy a vasárnapi népszavazás érvényes legyen. A határ egyébként némileg változhat még, hiszen a névjegyzéket naponta frissítik; kikerülnek belőle például az elhunytak, bekerülhetnek viszont mondjuk azok a határon túliak, akik ugyan nem jelentkeztek a levélben szavazók névjegyzékébe, de időközben magyarországi lakcímet létesítenek, ezért mégis szavazhatnak.
Érdeklődésünkre az NVI-nél elmondták, hogy a holnap délután 4-kor záruló névjegyzék később már nem változhat. A névjegyzékben egyébként már szerepelnek például azok is, akik szombaton vagy vasárnap töltik be a 18. életévüket, így ők is részt vehetnek a népszavazáson.
Bár az érvényességnek nagy jelentőséget tulajdonítanak a pártok, az már korábban kiderült, hogy a szavazókörök több mint felében nem lesz ellenzéki delegált. (A több mint 18 000 pártdelegáltból 13 880-at a Fidesz ad.) A külképviseletekre, illetve a már beérkezett levélszavazatok feldolgozásához pedig egyik párt sem küldött megfigyelőket. A népszavazás következményeiről akkor lehet éles vita, ha nem lesz érvényes a voksolás. Fideszes politikusok már utaltak arra: fontos a „Brüsszellel vívott harcban”, hogy egy érvényes szavazáson kerüljenek többségbe a nemek. Az ellenzéki pártok közül pedig például a Jobbik jelezte, Orbán Viktornak le kell mondania, ha nem lesz érvényes a referendum.
Az érvényességi küszöbhöz közeli részvételnél egyébként az is előfordulhat, hogy a jövő hét közepéig várni kell a népszavazás eredményére. Később érkeznek be ugyanis a külképviseleti voksok (eddig 11 232-en jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe), illetve a levélszavazatokat sokan a külképviseleten adják le, ezeket pedig haza kell szállítani, ami napokba telhet (eddig a 73 ezer levélszavazatból 22 ezret adtak le a külképviseleteken). A 2014-es parlamenti választáson a levélszavazatok nagyjából 20 százaléka érvénytelen volt, és most is hasonló tendencia látszik. Hétfőn és kedden az NVI 15 ezer már beérkezett levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel. Azt vizsgálták, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, és utóbbi le van-e ragasztva. Kiderült, hogy a szavazási iratok majdnem 18 százaléka érvénytelen volt. A voksokat tartalmazó kis borítékot csak vasárnap nyitják fel, és ott is lehetnek érvénytelen szavazatok.
Itthon is bőven lehetnek érvénytelen szavazatok, már csak azért is, mert vannak olyan szervezetek, amelyek erre biztatják a választókat. A választási eljárási törvény szerint „érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet”. (Ezt a választásra készült szabályt kell alkalmazni a népszavazásnál is, nyilván ilyenkor csak igen vagy nem válaszok, illetve körök szerepelnek.) Sőt, az említett jogszabály előírja azt is, hogy „a szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak”.
A népszavazáson tehát akkor is érvényes lesz a leadott voks, ha az igen vagy a nem körbe tett két, egymást metsző vonalon kívül bármi más rákerül a szavazólapra. Azaz ha valaki a szavazata mellé valamit rajzol, esetleg a feltett kérdést áthúzza vagy ráírja azt, hogy érvénytelen, a szavazata attól még érvényes marad, ha egyébként az egyik körben van két, egymást metsző vonal. Így aki szándékosan érvénytelenül akar szavazni, annak is oda kell figyelnie vasárnap.
