Az érvényességi küszöbhöz közeli részvételnél egyébként az is előfordulhat, hogy a jövő hét közepéig várni kell a népszavazás eredményére. Később érkeznek be ugyanis a külképviseleti voksok (eddig 11 232-en jelentkeztek a külképviseleti névjegyzékbe), illetve a levélszavazatokat sokan a külképviseleten adják le, ezeket pedig haza kell szállítani, ami napokba telhet (eddig a 73 ezer levélszavazatból 22 ezret adtak le a külképviseleteken). A 2014-es parlamenti választáson a levélszavazatok nagyjából 20 százaléka érvénytelen volt, és most is hasonló tendencia látszik. Hétfőn és kedden az NVI 15 ezer már beérkezett levélszavazat azonosító nyilatkozatát dolgozta fel. Azt vizsgálták, hogy le van-e ragasztva a válaszboríték, az tartalmaz-e azonosító nyilatkozatot és szavazatot rejtő kisebb borítékot, és utóbbi le van-e ragasztva. Kiderült, hogy a szavazási iratok majdnem 18 százaléka érvénytelen volt. A voksokat tartalmazó kis borítékot csak vasárnap nyitják fel, és ott is lehetnek érvénytelen szavazatok.
Itthon is bőven lehetnek érvénytelen szavazatok, már csak azért is, mert vannak olyan szervezetek, amelyek erre biztatják a választókat. A választási eljárási törvény szerint „érvényesen szavazni a jelölt neve melletti, illetve lista neve feletti körbe tollal írt két, egymást metsző vonallal lehet”. (Ezt a választásra készült szabályt kell alkalmazni a népszavazásnál is, nyilván ilyenkor csak igen vagy nem válaszok, illetve körök szerepelnek.) Sőt, az említett jogszabály előírja azt is, hogy „a szavazat érvényességét – ha az egyéb feltételeknek megfelel – nem érinti, ha a szavazólapon bármilyen megjegyzést tettek, például a jelöltek, listák sorrendjét megváltoztatták, a jelölt nevét, listát kihúzták, nevet, listát hozzáírtak”.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!