Nem derült ki az új háziorvosi törzskartonok bevezetéséről szóló kormányrendelet tervezetéből, hogy konkrétan milyen módon dolgozzák, használják fel majd a törzskartonok adatait – többek között erről tájékoztatta a Magyar Nemzetet Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke. Az idén júniusban az Emberi Erőforrások Minisztériuma által benyújtott tervezetet az adatvédelmi aggályok miatt véleményezte a hatóság, és vizsgálatot is kezdeményezett, amely jelenleg is tart. Péterfalvi Attila szerint olyan, a személyes adatok védelmét érintő kérdések vetődtek fel, amelyek még tisztázandók. Ilyen például, hogy az érintettek a törzskarton adatfelvétele előtt megfelelő tájékoztatást kapnak-e arról, mely adatok megadása kötelező, és melyeké önkéntes. A NAIH elnöke felhívta a figyelmet arra: a törzskartonon szereplő személyes és különleges adatok felhasználása csak olyan célra történhet, amelyről az érintett az adatkezelés megkezdése előtt is tudott.
Konzultálnak
Egy friss felmérés szerint a fővárosi háziorvosok 68 százaléka kizárólag pluszfinanszírozással vállalná, hogy az új törzskartonok kitöltésével praxisuk részt vesz a lakosság egészségi állapotának felmérésében. A megyeszékhelyeken ez az arány már 82 százalék volt. Ónodi-Szűcs Zoltán egészségügyért felelős államtitkár a múlt héten arról beszélt: a megújuló törzskartonrendszerről, annak tartalmáról szakmai konzultációt kezdenek a Magyar Orvosi Kamarával. Ha meg tudnak állapodni egy megfelelő tartalomban, akkor a kitöltés kötelező lesz a háziorvosoknak. Éger István, a kamara elnöke nagy vitára számít a témában, és kétli, hogy januárban indítható lesz a rendszer. (K. Sz.)
A törzskartonok bevezetése már így is csúszásban van, a korábbi tervekkel ellentétben ugyanis nem indult el szeptemberben, és most úgy látszik, az Emmi által tervezett januári bevezetés is kétséges lehet. Póta Györgytől, a Házi Gyermekorvosok Országos Egyesületének elnökétől megtudtuk: komoly probléma a tervvel, hogy nincs sem elég idő, sem szakember az új törzskartonok kitöltésére, így az a betegellátás rovására is mehet. A csúszás oka szerinte az lehet, hogy a kormány nem akarja vállalni a tömeges felháborodást, amit az okozna, ha a betegek időhiány miatt nem kerülhetnének be az orvoshoz. Ha ugyanis 20-25 percbe telik egy új törzskarton kitöltése, nem lehet az összes pácienst ellátni. – Ezt a problémát valahogy meg kellene oldani, vagy úgy, hogy ne csak az orvosok tölthessék ki a kérdőívet, vagy úgy, hogy olyan mértékű pluszpénzt adjanak a kitöltéséért, amiért megérje túlórában megcsinálni – mondta Póta György.
Az új típusú törzskarton bevezetésének egyik oka, hogy nemzeti egészségfelmérést szeretne a kormány. Ezzel kapcsolatban azonban ismét felmerül a kérdés: ha a beteg az orvosban megbízva megadja a válaszokat a kérdésre, tisztában lesz-e azzal, hogy utána ezeket az adatokat nem egészségügyi dolgozók is felhasználják a felméréshez. Erről Póta György annyit mondott: a hozzáférhetőséget kellene ezen a területen ellenőrizni, akkor nem lenne probléma. Szerinte mindössze arra volna szükség, hogy korlátozzák, ki férhet hozzá a törzskartonok adataihoz. – Leginkább egészségügyi dolgozóknak kellene engedélyezni, hogy ezeket lássák, hiszen nem az elkért adatokkal van a baj, hanem azzal, ha ezt az adathalmazt illetéktelenek dolgoznák fel. Nem helyes, ha bárki hozzáfér a dokumentumokhoz a minisztériumban vagy a statisztikai hivatalban, inkább az egészségügyi szakszemélyzetnek kellene feldolgozni őket, ám a szakemberhiány miatt ezt nehézkes volna megoldani – mondta Póta György. Kitért arra is: jelenleg nem tudni, pontosan milyen adatokat kell továbbítani, a neveknek például szerepelniük kell-e, vagy sem.
Arról, hogy egyáltalán miért szükséges a beharangozott nemzeti egészségfelmérés, a Központi Statisztikai Hivatalnál érdeklődtünk. Szerettük volna megtudni, eddig milyen gyakorisággal és tartalommal készítettek különféle egészségi állapotra vonatkozó felmérést az országban. Megtudtuk: ötévente, egységes módszertan alapján végeznek felméréseket. Legutóbb 2009-ben és 2014-ben volt erre példa. Hét éve ezt a felmérést 7051 ember bevonásával végezték el, míg 2014-ben 9431-en vettek részt a vizsgálatban. Ennél tehát jóval nagyobb mintát jelentene, ha a háziorvosok az összes betegükkel kitöltetnék a kérdőívet. A felmérések során egyébként többek között vizsgálták az egészségi állapotot, az egészségmagatartást – itt olyan témákat érintettek, mint a sporthoz, az egészséges étkezéshez és életmódhoz való viszony –, az ellátórendszer igénybevételét. De olyan háttér-információkat is gyűjtöttek a megkérdezettekről, mint iskolázottság, anyagi helyzet és családi állapot.
