Mint mondta, az eljárást „kiemelt figyelem fogja kísérni, mert jogi és politikai értelemben is precedensértékű ítélettel zárulhat”, noha jogi értelemben az október 2-ai referendum és a per között nincsen kapcsolat: „a bírósági eljárás egy már megszületett döntés, 120 ezer migráns kötelező szétosztása ellen irányul, a népszavazáson viszont a jövőnkről dönthetünk”.
A közigazgatási felsőbíróság intézményének bevezetése kapcsán a politikus utalt arra, hogy már a 2014-es miniszteri meghallgatásakor jelezte: ezzel a kérdéssel foglalkozni szeretne, okként pedig a magyar joganyag mintegy nyolcvan százalékát kitevő közigazgatási jog szerteágazóságát jelölte meg. „A szervezeti átalakítás, a regionalizáció egyik célja, hogy koncentráljuk a szaktudást. A 7-8 regionális bíróság fölött létrejönne a közigazgatási felsőbíróság, a csúcson pedig változatlanul a Kúria maradna. Nem célunk tehát az igazságszolgáltatás egységének megbontása” – fogalmazott.
Hozzátette, hogy a szervezeti reform mellett elkészült az önálló közigazgatási perrendtartás, amelyről nincs vita. „A nézeteltérés csak a szervezeti átalakítást illeti, de bízom benne, hogy az év végére meg tudunk egyezni, és 2018-tól megkezdheti működését ez az új rendszer” – hangsúlyozta Trócsányi László.
