Még jó ideig nem eszünk dunai halászlét

Se a Tiszán, se a Dunán nem lehet halászni, így fagyasztott vagy tenyésztett fogassal kell beérnünk.

A tilalom azonban nagy pofont adott a magyar gasztronómiának is. Hiszen a vevőknek és vendégeknek fagyasztott vagy éppen tenyésztett hallal kell beérniük.

– Hiába a természetes folyamok, 80-90 százalékban betegre hizlalt, zsíros tavi halak kerülnek a magyar tányérra. Így nem csoda, ha Európa egyik legnagyobb halfogyasztású nemzetéből a legkisebbé váltunk – osztotta meg portálunkkal véleményét Molnár B. Tamás. A Magyar Gasztronómia Egyesület elnöke hozzátette: ég és föld a különbség a tóban mesterséges körülmények között tenyésztett és a természetes környezetben élő hal húsának íze között. Míg a tógazdaságok táplálékként csak beszórják a fehérjét a vízbe, addig a folyók friss algában és rákban is gazdagok. Akad példa arra is, hogy a tógazdaságok veszélyes hulladéknak minősülő, penészes gabonával hizlalják fel a példányokat. Így nem meglepő, ha a magyar fogyasztó elpártol a haltól. Ugyanakkor a szakember megjegyezte: már éppen itt volt az ideje a szabályozásnak, legalább 4-5 évig ugyanis békén kellene hagyni a folyót, de nemcsak a halászatot kellett volna felfüggeszteni, hanem a folyómeder mélyítését is.

Mások szerint azonban nem nagy érvágás, hogy nem kerül friss dunai hal az éttermekbe. Hiszen már a szabályozás előtt sem volt jellemző, hogy folyami halat szolgáltak volna fel a vendéglátóhelyeken, így hiányuk nem adhat okot panaszra. Beszéltünk azonban olyan étterem-tulajdonossal is, aki a bajai piacon jut dunai halhoz, így garantáltan friss hús kerül csárdájának asztalára. (Az már egy másik kérdés, hogy kereskedni nem szabadna a folyami hallal.)

Fekete János úgy véli, nem kellett volna a Duna teljes hosszára bevezetni a halászati tilalmat, hanem korlátozással kellett volna rendet tenni. Ugyanis a tilalom előtt egy 22 kilométeres szakaszon általában 6-7 halász, 10-15 varsával és két-három hálóval dolgozott, ezzel pedig teljesen kizsákmányolták a folyót. A túlhalászás eredményeként eltűnt a kecsege és a márna.

A mohácsi székhelyű Pesti József Horgászegyesület elnöke a tilalom bevezetésének egyik okaként említette, hogy a folyami ellenőrzési szerv nem állt a helyzet magaslatán, nem tudta megfelelő kontroll alatt tartani a halászatot. A tiltás óta nyolc hónap telt el, ennek kedvező hatásai már most láthatóak. A Duna újra élni kezdett. A márna már le tud ívni, és Mohács környékén már egész szép számban fogható. Ám a kecsegének – ami már legalább tíz éve eltűnt a folyóból – még évek kellenek, mire újra benépesíti a Dunát. A horgász szerint azonban pár éven belül magához tér a folyó, ezért nem lett volna szükség a kormány drasztikus lépésére, és nem kellett volna egy tollvonással megszüntetni a folyami halászatot.

Fekete János úgy véli, a halászok összefogására volna szükség. Ha szervezett formában adnának hangot véleményüknek, talán megnyerhetnék maguknak ezt a háborút. Ám ameddig kósza tiltakozásokat és szerény számú tüntetéseket szerveznek, nem fognak semmit sem elérni.

Felháborodott Orbán Viktor miniszterelnök azon, hogy a kereskedelmi halászat betiltása miatt nem tudnak hal alapanyaghoz jutni a balatoni és a Tisza melletti vendéglátóhelyek – írta augusztus végén az Agrárszektor.hu.  Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a kormányfő sürgős megoldási javaslatokat kért Varga Mihály nemzetgazdasági minisztertől, aki viszont a kabinetnek arról számolt be, hogy a problémát megoldották. Azaz a vendéglátóhelyek, éttermek üzemeltetői hozzá tudnak jutni a tiszai vagy a balatoni halakhoz, ha akarnak. Azt viszont Lázár János nem részletezte, hogy Varga Mihály konkrétan mit értett a „problémamegoldás” alatt.