Mégsem járhat a beígért pluszpénz

Gödörben a háziorvosi ügyeleti ellátás, sokan inkább a szabad hétvégét választják.

Súlyos bajba kerülhet a háziorvosi ügyeleti ellátás, mivel úgy látszik, az érintettek mégsem kapják meg a július 28-i Magyar Közlönyben is megjelent kormányhatározat szerinti, 4,1 milliárd forintnyi pluszpénzt. Enélkül még többen hagyhatják el a betegeiket – mondta lapunknak Rédei József, a Sürgősségi Ügyeleti Ellátók Egyesületének elnöke. Kifejtette, már hetek óta kérdezgetik az érintett orvosok és szakdolgozók, hogy mikorra várható a béremelés, és nagy felháborodást válthat ki, ha nem változtatnak a jelenlegi finanszírozáson.

Az érintettek az elnök szerint nagyon várták az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán által beharangozott plusztámogatást, most a szaktárcához fordultak, hogy választ kapjanak arra, miért változtattak mégis, és ki kapja a 4,1 milliárd forintot. Az ügyben kerestük az Országos Egészségbiztosítási Pénztárt is. Onnan azt a tájékoztatást kaptuk, hogy az alapellátásban 4,1 milliárd forint pluszforrást az iskolai egészségügyi ellátásra, a fogászatra és a védőnői ellátásokra fordítják. Erről azonban nem találtunk információt a Magyar Közlönyben korábban megjelent kormányhatározatban, amelyben még az szerepel: a pénz a háziorvosi, háziorvosi ügyeleti ellátás támogatására szolgál. Ónodi-Szűcs Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egészségügyért felelős államtitkára pedig nemrégiben egy konferencián már úgy válaszolt Rédei Józsefnek a támogatást érintő kérdésére: nem mondta senki, hogy a háziorvosi forrásbővítés a háziorvosi ügyeleteket is érinti.

– A háziorvosok azután, hogy az elmúlt években már több lépcsőben kaptak emelést, az idén további 130 ezer forintos pluszforráshoz jutottak. Ezzel egy időben a szakorvosok béremelése is megkezdődött. Azonban azok az orvosok és szakemberek, akik kizárólag ügyeleti ellátásban dolgoznak, teljesen kimaradnak a béremelésekből – fejtette ki Rédei József. Az elnök szerint jelenleg lakosonként 42 forint a finanszírozás, ami a 4,1 milliárd forintos plusztámogatás által 58-59 forintra emelkedhetett volna. A szakember szerint ez sem oldotta volna meg a humánerőforrás-krízist, de legalább csillapította volna a jelenlegi feszült helyzetet, hiszen egyre nehezebb megszervezni, miképpen oldják meg a háziorvosi ügyeleti ellátást bizonyos megyékben.

– Magyarországon az önkormányzatokkal együttműködve cégek, szakrendelők szervezik a háziorvosi ügyeletet, a Sürgősségi Ügyeleti Ellátók Egyesületének körülbelül 160 ellátóhely a tagja, az innen érkező tapasztalatok alapján egyre csökken azok száma, akik hajlandók ügyeletet vállalni. Ennek oka a háziorvosok esetében például az, hogy megelégszenek a mostani, 130 ezer forint plusztámogatással, és sokan inkább a szabad hétvégét választják, vagy a családdal töltik a karácsonyt, a szilvesztert. Ügyeletben közülük gyakran már csak a nyugdíj előtt állók, vagy az ügyeletre szerződésben kötelezettek dolgoznak. A kórházi és mentőorvo-sok közül pedig inkább a fiatalok azok, akik vállalják ezt a munkát – mondta Rédei József. Összesen egyébként körülbelül háromszáz ügyelet működik Magyarországon, de ahhoz, hogy ezek fenntarthatók legyenek, több ezer munkavállalóra – orvosra, ápolóra és gépkocsivezetőre – van szükség.

Az elnök beszélt arról is, hogy a legrosszabb helyzetben a kistelepülések vannak, az órabérek pedig távolról sem kedvezők. Legtöbb esetben az 1600–2000 forintos óradíjak jellemzők az orvosoknál, de néhány szerencsésebb körzetben ez az összeg elérheti akár a 3000 forintot is. Az ápolók esetében ennél jóval alacsonyabb, 900–1300 forintos, a gépkocsivezetőknél pedig 800–1100 forintos óradíjról beszélhetünk. Ez pedig már nem elég ahhoz, hogy vállalják az éjszakai, hét végi 24 órás műszakokat, nem is beszélve a karácsonyi és ünnepi ügyeletekről. Ezért egyre többen maradhatnak ellátás nélkül – közölte Rédei József.