Nem tudni, mi jön a népszavazás után

Egy alaptörvény-módosítás Répássy Róbert szerint sem befolyásolja Brüsszelt.

Ha a kormányfő nem is mondta ki, Lázár János nem sokkal ezt megelőzően már konkrétan megnevezte, hogy az alaptörvény módosítását is javasolhatják. A Miniszterelnökséget vezető miniszter sem állított egyértelműen semmit, csak feltételes módban beszélt. Hozzá hasonlóan Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője is azt mondta lapunknak, hogy az alaptörvény módosítása és egy országgyűlési határozat elfogadása egyaránt elképzelhető, de ez majd csak később derül ki. De az alaptörvény lehetséges módosításáról beszélt a napokban a Népszabadságnak Pelczné Gáll Ildikó, a Fidesz alelnöke is.

A Fideszen belüli tanácstalanságot az is mutatja: hiába buzdítanak gőzerővel az országgyűlési képviselőik a népszavazáson való részvételre és a nem szavazatra, azt nem tudják megmondani, hogy az érvényes referendumot mi követi. Az Index hétfői, a Parlamentben felvett videójában Selmeczi Gabriella például csak annyit válaszolt, hogy „nagyon komoly következménye lesz”, majd azt tette még hozzá, „meg tudjuk védeni az országot.” Nyitrai Zsolt szerint úgy látja, „nagyon komoly fegyvertény lesz Magyarország számára, amit majd fel tud mutatni különböző brüsszeli fórumokon”, míg a Voldemortként elhíresült Mengyi Roland szerint ezt a kérdést a referendum után lehet megválaszolni.

Érdekesség, hogy az uniós biztosként tevékenykedő, az Orbán-kormányokban korábban több miniszteri posztot (többek között az igazságügyit) is betöltő Navracsics Tibor a teljes fideszes kommunikációnak ellentmondott. Úgy gondolja ugyanis, hogy „volt már több népszavazás is az Európai Unióban, szükségszerűen nem kell, hogy hatást gyakoroljon”.

– Önmagának a kérdésnek meg az eredménynek nem lesz jogi következménye – közölte. Arra a kérdésre már nem válaszolt, hogy akkor miért kell milliárdos költségekből megrendezni a referendumot; ő úgy gondolja, erről azokat kell megkérdezni, akik ebben a kérdésben döntöttek.

Vona Gábor, a Jobbik elnöke áprilisban az Országgyűlés ülésén jelentette be, hogy népszavazás helyett azt a mondatot kellene beleírni a legmagasabb szintű jogszabályunkba, hogy az Európai Unió az Országgyűlés hozzájárulása nélkül nem írhatja elő nem magyar állampolgárok Magyarországra történő kötelező betelepítését. Ez szerinte a népszavazással ellentétben gyors, nem kerül semmibe, és biztos – hiszen nem függ egy népszavazás érvényességétől. Hiába nyújtották be azonban ezt a javaslatot a parlamentnek is, a fideszes többség – éppen a már korábban idézett Répássy Róbert-féle érveléssel – lesöpörte az asztalról.

Ha mindenkin úgy akarunk segíteni, hogy elismerjük a jobb élethez való alanyi jogát, és ezért beengedjük a magasabb életszínvonalat biztosító európai országokba, akkor tönkretesszük vele Európát és benne Magyarországot – mondta Orbán Viktor az állami televíziónak tegnap. A miniszterelnök hozzátette: ezért „kellő távolságból” nézve a kérdést, igazából arra keressük a választ a népszavazással, hogy kik vagyunk mi, és kik akarunk lenni. Szó volt arról is, hogy a migránsáradatot jelenleg feltartóztató, az Európai Unió és Törökország közötti megállapodás összeomolhat. Orbán Viktor szerint a jó megoldás az, ha a védelmi vonalat minél lejjebb toljuk, Szerbia vagy Macedónia alá. (K. M.)