A kormányfő a szombaton megjelent interjúban elmondta, a gazdaságban a versenyképesség megőrzése ad feladatokat, a szakmai felkészültség területén az a kérdés, hogy egy régi típusú felfogást felvált-e egy korszerű, digitális technikára épülő tudás, a társadalmi folyamatokat tekintve pedig arra kell válaszolni, vajon képesek leszünk-e visszafordítani a népesség csökkenését.
A miniszterelnök a további kérdések között említette, hogy sikerül-e megmenteni a hit közösségeit, vagy „mindenütt eluralkodik az individualizmus”, továbbá azt is, hogy a mesterséges intelligencia kikísérletezésének milyen hatása lesz.
„Ezek a kérdések még a mi életünkben el fognak dőlni – mondta Orbán Viktor, aki szerint Magyarország olyan politikai kultúrával rendelkezik, amelyben lehetőség van nyílt és őszinte párbeszédet folytatni minden fontos kérdésről. – Európában sajnos már nem mindenhol van ez így” – tette hozzá.
A kormányfőt kérdezték arról is, hogy mit jelent neki az irgalmasság. Válaszában kiemelte, az irgalmasság legfontosabb üzenete, hogy „nyissuk meg a szívünket mások felé, mert az elzárkózó, önmagába forduló ember elveszett”. A katolikus egyház is segíthet ebben, magabiztosságával, szilárdságával – szegletkőként – továbbra is vonatkoztatási pontja lehet életünknek – fejtette ki.
Orbán Viktor kérdésre válaszolva beszélt az Emberi Erőforrások Minisztériumában létrehozott, keresztényüldözés elleni helyettes államtitkárságról is. Hangsúlyozta, Magyarország szakít azzal a megközelítéssel, hogy Európában csak olyan dokumentumot lehet megalkotni, amelyben értéksemleges megfogalmazás szerepel a hitük és a vallásuk miatt üldözöttekről. „Magyarország egy keresztény ország, ezért nekünk elsősorban azokon kell segítenünk, akik hozzánk a legközelebb állnak, ők pedig a keresztények” – emelte ki a kormányfő, majd megjegyezte, „a mi kormányunk keresztény ihletettségű, ebből pedig kormányzati kötelezettségek is adódnak”.
A miniszterelnök népvándorlásnak nevezte az Európában kialakult helyzetet, amely szerinte nem merül ki abban, hogy menekültek igyekeznek elhagyni a válság sújtotta övezeteket. A Nyugat-Európába áramló tömegek legnagyobb számban már nem is Szíriából, hanem Afganisztánból és Pakisztánból érkeznek, a jövőben pedig várhatóan azok okozzák a legnagyobb problémát, akik Afrika belsejéből indulnak el – folytatta Orbán Viktor, aki szerint mindez azt mutatja, hogy a gondok akkor sem szűnnek majd meg, ha Szíriában béke lesz.
Orbán Viktor a többi ember iránti felelősséget koncentrikus körök formájában képzeli el. „Elsősorban azokért tartozom felelősséggel, akik hozzám a legközelebb állnak: a családom, a barátaim, a hitbeli közösségem és a nemzetem” – sorolta, hozzátéve: „ezen kívül is léteznek körök, ha lehetőségem van, rajtuk is segítenem kell, ugyanakkor nem a farizeusok módján”. Példaként említette, hogy az egyszeri nagy segélyakciók nem elegendők, a szerencsétlen sorsú néptömegek egy részének a behívása országainkba pedig nem célravezető, sőt káros.
