Schmuck Erzsébet, az ellenzéki párt frakcióvezető-helyettese keddi budapesti sajtótájékoztatón bírálta, hogy Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter előző nap szerinte az egyezmények fontosságát hangoztatta, értékelése szerint amiatt a parlamenti vita gyakorlatilag egy színjáték.
Megjegyezte: miközben a CETA melletti érvként gyakran elhangzik, hogy az fellendíti a GDP-t, független szakértők kimutatták, hogy 200 ezer munkahely fog megszűnni, ha az hatályba lép, s minden országban csökken a munkabér és az adóbevétel, továbbá 0,9 százalékkal csökken a GDP.
Schmuck Erzsébet a másik kritikus pontként hivatkozott a befektetési bírósági rendszerre, szavai szerint ez egy antidemokratikus vitarendezési eljárás, ami az uniós és hazai joggal ellentétesen különleges jogokat ad a Kanadában bejegyzett cégeknek az európaiakkal szemben. Hozzátette: a rendszer független bírák helyett profittermelésben érintettekből fog állni.
Sallai R. Benedek, az LMP képviselője arról beszélt: az élelmiszer-biztonság feláldozása a legkisebb kár azok között, amit a CETA, valamint az Egyesült Államokkal kötendő TTIP okozhat. Véleménye szerint a nemzet szuverenitásáról van szó, s ha egy akkora szereplő, mint Észak-Amerika „rányomul” az EU-ra, az megszünteti a határokat, és más jogszabályi környezetben, más természeti erőforrás-tartalékkal, más termelési formával előállított termékek versenyeznek az erősebb magyar elvárásokkal.
Noha már biztos, hogy Barack Obama amerikai elnök mandátumának végéig nem születik meg a sokat kritizált TTIP, a kereskedelemért felelős uniós biztos szerint az uniós tagországok támogatják a tárgyalások folytatását. Cecilia Malmström tegnapi, egynapos budapesti látogatásának azonban nem a TTIP, hanem az Európai Unió és Kanada közti, ratifikáláshoz közeli szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) volt az apropója. Az Európai Bizottság kereskedelempolitikai biztosa a Magyar Nemzetnek kifejtette, azért jött, mert a magyar döntéshozóknak kérdéseik voltak.
A politikus Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos távozását követelte arra hivatkozva, hogy érvelése az uniós állampolgárok érdekeivel ellentétes. Szijjártó Péternek a biztossal folytatott találkozóját követő nyilatkozatát pedig úgy értékelte: nagyjából a hazaárulás-kategória kiszolgáltatni az országot a szabadkereskedelemnek.
Nincs az a módosítás, amivel támogathatók lennének az egyezmények – jelentette ki Sallai R. Benedek.
Szijjártó Péter hétfőn – miután egyeztetett Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztossal – azt mondta, a magyar nemzetgazdaság szempontjából az szolgálja az érdekünket, ha a nemzetközi kereskedelem a lehető leginkább akadálymentesen zajlik. Hozzátette, a Kanadával kötendő szabadkereskedelmi megállapodást (CETA) illetően a kormány a parlamenthez fordult, hogy az döntsön, milyen álláspontot képviseljen a kormány október 18-án, amikor Brüsszelben végleges választ kell adni, támogatja-e az ország az egyezményt.
A CETA-val is rosszul járnak a magyar gazdák
Tönkretehetik a magyar mezőgazdaságot, és veszélybe sodorhatják hazánk GMO-mentességét az Egyesült Államokkal készülő és a Kanadával már aláírás előtt álló szabadkereskedelmi egyezmények. Ezek ugyanis tágra nyitják a kaput a génmódosított termékek előtt – nyilatkozta lapunknak Stephanie Roth környezetvédelmi aktivista. Ám egyelőre hiába szeretnék, hogy az Orbán-kormány határozott nemet mondjon a sokat bírált megállapodásokra.
