„Nem fogjuk lejjebb szorítani a minőségi elvárásokat”

Cecilia Malmström uniós biztos szerint minden olyasmi, ami ma tiltott az unióban, tiltott lesz a TTIP megkötése után is.

– Akkor beszéljünk egy kicsit arról, amit az Európai Unió szeretne az Egyesült Államoktól. Ilyen az amerikai közbeszerzési piac megnyitása az uniós cégek előtt. Közelednek ezen a téren az álláspontok?
– Európa számára ez valóban nagyon fontos kérdés, az Egyesült Államok pedig eddig nem nagyon lépett. Ez érzékeny terület a számukra, ráadásul választási évben vagyunk. De szeretném megismételni: huszonnyolc ország egyértelműen kinyilatkoztatta, akarja a TTIP-t, jó dolog a kereskedelmet elősegíteni a világ két nagy része közt. Három éve tárgyalunk, de a CETA esetén öt évre volt szükség, és még nem vagyunk kész. Bár semmit sem zárunk ki, egyre csökken az esély arra, hogy a szöveget sikerül véglegesíteni, mire Barack Obama elnök mandátuma jövő januárban lejár. Pozsonyban azonban múlt héten találkoztak a kereskedelemért felelős miniszterek, és hatalmas többséggel erősítették meg, hogy egyértelműen tovább kell mennünk a megkezdett úton.

– Mi a helyzet a befektetési bírósági rendszerrel (ICS)? A befektetők védelmében az Európai Bizottság tavaly ezt a modellt javasolta a TTIP-ben eredetileg szereplő, sokak által kritizált befektető–állam vitarendezési mechanizmus helyett (ISDS). Jól tudom, hogy a CETA-ban az ICS szerepel?
– Az ICS-t, amely részét képezi a kanadai egyezménynek, azért hívtuk életre, mert az ISDS egy régimódi, rossz modell, ami visszaélésekre ad lehetőséget. Úgy tűnik azonban, hogy ez a vitarendezési mechanizmus csak azután lép majd életbe, hogy minden egyes nemzeti parlament külön szavazott a CETA-ról, ami több évbe is beletelik majd. A TTIP esetén az Egyesült Államok az ISDS leváltásának ötletét még nem fogadta el teljesen.

– Sokakat aggaszt, hogy a rendkívül tőkeerős multinacionális cégek a befektető–állam vitarendezési mechanizmus keretében befektetési magánbíróságokon támadhatják meg az egyes kormányokat, ha nekik nem tetsző szabályozást fogadnak el. Milyen érdeke fűződik egyáltalán az uniós tagországoknak ahhoz, hogy a TTIP tartalmazzon befektetővédelmi rendszert?
– Érdemes tudni, hogy már most is létezik kilenc különálló kereskedelmi egyezmény uniós tagállamok és az Egyesült Államok között, amelyek tartalmazzák az ISDS-mechanizmust. Ez igaz Magyarországra is. Jó lenne, ha ezektől meg tudnánk szabadulni úgy, hogy egy egységes ICS-sel helyettesíthetjük őket. Itt nem arról van szó, hogy egy cégnek joga van beperelni egy államot csak azért, nem nincsen bevétele. Az olyan helyzetekre találták ki, amikor egy adott céggel szemben diszkriminálnak. Például, ha adott esetben egy magyar céggel szemben diszkriminálnak az Egyesült Államokban. A tagállamok dönthettek volna úgy is egyébként, hogy a vitarendezési mechanizmus ne képezze részét az Európai Bizottság tárgyalási mandátumának, de nem így történt.

Cecilia Malmström svéd politikus, aki 2014 óta szolgál kereskedelemért felelős biztosként. 2010–2015 között José Manuel Barroso elnöksége alatt a belügyekért felelős uniós biztos volt, azt megelőzően pedig az európai ügyekért felelős svéd miniszter. Tagja az Európai Liberálisok és Demokraták Szövetségéhez tartozó Svéd Liberális Néppártnak. Öt nyelven – a svéd mellett angolul, spanyolul, franciául, németül és olaszul – beszél. Elmondása szerint több ízben járt Magyarországon, kereskedelmi biztosként azonban most először.