Trump bizakodó üzenetei ellenére, amelyeket augusztusi, Putyinnal tartott alaszkai csúcstalálkozója után küldött, semmi jel nem utal arra, hogy Moszkva hajlandó lenne elfogadni bármiféle engedményt jelentő tárgyalásos megoldást.
Ukrajna és Oroszország ehelyett továbbra is naponta vádolja egymást halálos csapások végrehajtásával, amelyek gyakran civil területeket is érintenek.
Oroszország az elmúlt hetekben a háború kezdete óta a legnagyobb csapásokat mérte Ukrajna fővárosára, Kijevre. Az európai vezetők többször is figyelmeztettek: Vlagyimir Putyin lényegében csak az időt húzza – megpróbálja meggyőzni Trump elnököt, hogy folytassa a tárgyalásokat, miközben fokozza katonai támadásait, anélkül, hogy valódi érdeke fűződne a tűzszünethez. Eközben az orosz erők a harctéren egyre nagyobb eredményeket érnek el.
Aggodalom a háború terjedése miatt, NATO-tagországok ítélik el a határátlépéseket
A közelgő tűzszünettől egyre távolabb kerülve nő a félelem, hogy a konfliktus Ukrajna határain túlra is kiterjedhet. Több amerikai és európai NATO-szövetséges provokációkkal vádolja Oroszországot.
Szeptember 9-én lengyel és más NATO-csapatok repülőgépei orosz drónokat lőttek le, miután azok átlépték a lengyel légteret. Tíz nappal később Észtország jelentette, hogy orosz vadászgépek hatoltak be a légterébe, ami újabb vádaskodást váltott ki több NATO-tagállam részéről.
Edgars Rinkevics lett elnök a közösségi médiában úgy fogalmazott: Oroszország „teszteli a NATO politikai és katonai reakcióját”, célja pedig az, hogy csökkentse a Nyugat Ukrajnának nyújtott támogatását, és arra kényszerítse a szövetségeseket, hogy erőforrásaikat saját védelmükre irányítsák – számolt be a CBS News.
Oroszország tagadja a légtérsértést. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője azt állította, hogy az orosz gépek végig nemzetközi légtérben repültek, és az európai országokat vádolta azzal, hogy „eszkalálják a feszültséget és konfrontatív légkört teremtenek”.