A CETA-val is rosszul járnak a magyar gazdák

Jó törvények akadnak el Brüsszelben a készülő szabadkereskedelmi egyezmények miatt.

Pedig Stephanie Roth szerint nem üres szólam az sem, hogy a TTIP és a CETA a demokratikus jogrendet is fenyegeti. Mindkét egyezmény tartalmazza ugyanis valamilyen formában a beruházó és az állam közötti vitarendezési eljárást. Ez a CETA elfogadása esetén azt jelenti, a kanadai cégek bármikor pert indíthatnak az európai államok ellen, ha azok az egészség vagy a környezet védelmében olyan szabályozást fogadnak el, amely hátrányosan érinti az ő tevékenységüket. – Az ügyek olyan befektetési bíróságok elé kerülnének, amelyek nem az európai vagy a nemzeti jogszabályok alapján döntenek, hanem vitarendezési fórumként működnek, így végül az nyer, akinek több pénze van jó ügyvédre, bíróra – magyarázta Stephanie Roth, aki saját tapasztalata alapján is be tud számolni a befektetési perek veszélyeiről. A romániai Mentsük meg Verespatakot mozgalom emblematikus figurájaként több mint egy évtizede kezdte meg küzdelmét a kanadai Gabriel Resources vállalat ellen, amely ciános technológiával akart aranyat bányászni Verespatakon. Nemrég úgy látszott, hogy a környezetvédők erőfeszítéseit siker koronázza, mert a román kormány „A” kategóriás nemzeti műemlékké nyilvánította a települést és környezetét, gyakorlatilag lehetetlenné téve a bányanyitást. Bukarest az UNESCO világörökségi listájára is felterjesztette Verespatakot. A kanadai beruházó azonban egy kétoldalú befektetési egyezmény alapján 4 milliárd dollár kártérítésre perelte a román kormányt, mert nem kapta meg az engedélyt. – Ha nyer, az adófizetők pénzéből kell majd állni a hatalmas összeget. Elképesztőnek tartom, hogy egy cég még pénzt is kapjon egy olyan tervezett beruházásért, amely rossz volt, és nem felelt meg sem az európai, sem a nemzeti törvényi előírásoknak – szögezte le Stephanie Roth. Hozzátette: egy ilyen per ma még kivételes jelenségnek számít, de ha a TTIP vagy a CETA életbe lép, akkor ez általánosan elterjedt gyakorlattá válik.

– A verespataki eset is jól mutatja, mi vár ránk a két átfogó szabadkereskedelmi egyezmény bármelyikének elfogadása esetén. Bár az utóbbi hetekben a német gazdasági miniszter, az osztrák kancellár és a francia elnök is arról beszélt, hogy a TTIP-tárgyalások lényegében kudarcot vallottak, korai volna még örülni. A színfalak mögötti egyezkedések ugyanis folytatódnak: Cecilia Malmström kereskedelempolitikáért felelős uniós biztos október elején találkozik amerikai partnerével New Yorkban – mondta a szakértő.