Láncreakciót indított el vasárnap a német gazdasági miniszter, Sigmar Gabriel, aki azt nyilatkozta a sajtónak, hogy a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerség (TTIP) kudarcot vallott, bár ezt egyelőre senki nem akarja elismerni. A német politikus a bukást azzal indokolta, hogy az eddigi 14 tárgyaláson a 27 fejezetből egyetlenegyet illetően sem sikerült megegyezni. A következő napon azonban Angela Merkel német kancellár szóvivője már cáfolta azt, hogy vége lenne a TTIP-nek.
Nem kellett sokat várni a folytatásra: kedden Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter mondta el a Der Spiegelnek, hogy még sok a tennivaló a tárgyalásokon. Ezután Cecilia Malmström, az Európai Bizottság kereskedelempolitikáért felelős tagja még próbálja menteni a menthetőt, így azt nyilatkozta, hogy nem jutottak zsákutcába a tárgyalások, a cél továbbra is az, hogy még Barack Obama amerikai elnök mandátumának lejárta előtt tető alá hozzák az egyezményt.
Úgy látszik azonban, hogy végül Francois Hollande francia államfő tette be a kaput a szabadkereskedelmi egyezménynek. A politikus egész pontosan úgy fogalmazott, hogy Franciaország nem akar olyan látszatot kelteni, mintha a TTIP-ről folyó tárgyalások az év végéig befejeződhetnének. Sőt, hozzátette azt is, hogy nincs értelme tovább húzni a jelenlegi tárgyalásokat, Franciaország nem hagyhat majd jóvá egy megfelelő alapokkal nem rendelkező megállapodást. Ennél is konkrétabban fogalmazott a francia külkereskedelmi államtitkár: Matthias Fekl közölte, Franciaország a szeptember 22–23-i pozsonyi informális tanácsülésen javasolni fogja a tárgyalások befejezését.
Azonban nem mindenki örült annak Európában, hogy a TTIP-nek leáldozott: Kai Mykkänen finn kereskedelmi miniszter arra figyelmeztetett, hogy amennyiben az elkövetkező hónapokban az unió és az Egyesült Államok nem tudna megegyezni, akkor a globális kereskedelmi szabályokat Ázsia fogja majd meghatározni.
Mindettől függetlenül a TTIP-ellenes európai civil szervezetek örömmel fogadták a szabadkereskedelmi egyezmény bukását. Azonban kevesen hallották meg a német gazdasági miniszter mondatainak folytatását: Sigmar Gabriel egy kevésbé ismert, de az ellenzők szerint minden bizonnyal legalább ennyire veszélyesnek tartott tervezetet, az EU és Kanada közötti megállapodást (CETA) említette példaként egy igazságosabb rendszerre. Erről pedig még kevesebbet tud az európai közvélemény.
Egyre nyilvánvalóbb, hogy a TTIP megkapta a kegyelemdöfést, azonban ezt sem az Egyesült Államok, sem az Európai Bizottság nem tudja elfogadni – mondta el portálunk megkeresésére Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetségének programvezetője. Ez a szervezet az elmúlt három évben aktívan kampányolt a TTIP ellen, így számos tüntetést és konferenciát rendeztek, sőt a STOP TTIP nevű európai polgári kezdeményezést is segítették. A szakértő úgy látja, hogy az európai politikusok gyors irányváltása mögött a közelgő francia és németországi parlamenti, valamint az osztrák elnökválasztások állnak. A közvélemény ugyanis élesen ellenzi a szabadkereskedelmi egyezményt, de több mint 3 millió aláírást gyűjtöttek össze a STOP TTIP petíció keretében is az európai civil szervezetek.
Hasonlóan, az elnökválasztási kampányban égő Egyesült Államokban Donald Trump és Bernie Sanders is ellenezte a TTIP-t, sőt az egyezményt korábban még támogató Hillary Clinton is meggondolta magát, és ma már nem támogatja az egyezményt.
A szakember azonban figyelmeztetett: a német gazdasági miniszter nemrég még egyértelműen támogatta a transzatlanti egyezményt, így könnyen lehet, hogy valójában csak az a célja, hogy megnyugtassa a közvéleményt, s így megszerezze a német szociáldemokraták támogatását a CETA aláírásához. Ez az egyezmény azonban legalább annyira veszélyes, mint a TTIP.
Fidrich Róbert hangsúlyozta: a CETA veszélyezteti a génmódosítás-mentes mezőgazdaság megvalósítását hazánkban, ugyanis az egyezményben közös célkitűzésként szerepel „a biotechnológiai termékekre vonatkozó szabályozás által a kereskedelemre gyakorolt negatív hatások minimalizálása”, ami azt jelenti, hogy a kereskedelmi érdekeket az élelmiszerbiztonság, az egészségvédelem és a környezetvédelem elé helyezhetik. A CETA biotechnológiával foglalkozó cikkelye emellett „a mezőgazdasági biotechnológia piacra jutásával” foglalkozik, továbbá veszélybe kerülhet az elővigyázatosság elve is, de felszámolhatja a zéró toleranciát is, ami lényegében a „GMO-szennyezés” legalizálását jelentené.
A TTIP kapcsán korábban óriási felháborodást váltott ki a befektető-állam vitarendezési eljárás, amely különjogokkal ruházta volna fel a transznacionális vállalatokat oly módon, hogy az elmaradt haszon miatt független országokat perelhettek volna. Ugyan a CETA a vitarendezési eljárások finomított változatát alkalmazná, a rendszer itt is súlyos veszélyeket tartalmazna, hiszen a cégek offshore bíróságokon perelhetnék a kormányokat.
A szakember emellett kiemelt még egy óriási problémát, amely miatt a CETA akár veszélyesebb is lehet a TTIP-nél: az Európai Bizottság ugyanis már javasolta az egyezmény ideiglenes hatályba léptetését, ez pedig lehetővé tenné, hogy a multik már a tagállami ratifikáció előtt beperelhetnék a részt vevő országokat, köztük hazánkat is. Így pedig könnyen lehet, hogy a TTIP félretételével valójában csak egy másik egyezménynek ágyaznak meg az európai vezetők, így most a hátsó ajtón jöhetnek be hozzánk a multinacionális vállalatok – hangsúlyozta Fidrich.
A hét második felében már az osztrák kancellár is csatlakozott a TTIP-t ellenző vezető politikusokhoz, sőt ő volt az első, aki kimondta: Ausztria a TTIP mellett a CETA-ra is nemet fog mondani. Christian Kern szerint ugyanis ez az egyezmény hasonló problémától terhes, mint a transzatlanti szabadkereskedelmi egyezmény.
Fidrich Róbert szerint így most már megjelentek a repedések a CETA körül is. „Most, hogy Ausztria végre belengette, hogy nemet mondanának a CETA-ra, reméljük, hogy más tagállamok is beállnak a sorba. Jó lenne, ha a magyar kormány is nemet mondana rá, ami az Országgyűlés június 13-i határozata alapján teljesen megalapozott döntés lenne” – tette hozzá a szakember.
