Rémálomba illő büntetőeljárás Szentendrén

Agyrém: még börtönbe is kerülhet a férfi, akinek annyi a „bűne”, hogy hazavezette a kocsiját.

Horváth Csaba László
2016. 09. 14. 10:36
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Minden jel szerint nem igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba a Szentendrei Járásbíróság abban a nem mindennapi büntetőperben, amelyben az ügyészség a saját autója ellopásával vádol egy férfit. Bár már két tárgyalás is lezajlott az ügyben, továbbra sem derült ki, miért követett volna el bűncselekményt a gépjármű tulajdonosa azzal, hogy hazahajtott a hitelezője telephelyéről, miután az autóját erőszakkal elvették tőle. A tegnapi tárgyaláson ismét hiába próbált rámutatni a vádlott ügyvédje arra, hogy a szóban forgó autó mindvégig ügyfele tulajdonát képezte, a bíróság inkább az autó „visszavéte-lének” körülményeire koncentrált.

Az illető 2008-ban vásárolta autóját, amihez a CIB Lízing Zrt. nyújtotta a kölcsönt. Elmondása alapján körülbelül két éve fizette már a 65 ezer forintos törlesztőrészleteket, amikor egy csillagászati összeget számlázott ki neki a bank. Több mint kétmillió forintot követeltek tőle egy összegben, ám ezt nem tudta kifizetni, így megpróbálta elérni, hogy az eredeti részletek szerint folytathassa a törlesztést. A pénzintézet azonban hajthatatlan volt, inkább felmondta a hitelszerződést, majd behajtókat küldtek az autóért. De a tulajdonos sem hagyta magát, ugyanis már csaknem másfél millió forintot törlesztett a kölcsönből, ezért kérte a társaságtól, hogy bíróságon rendezzék a vitát. A CIB Lízing Zrt. viszont nem fordult a bírósághoz, helyette továbbra is behajtókkal próbálkozott, akik végül sikerrel jártak.

A bank ügyfele egy alkalommal óvatlanul az utcán hagyta a járművet, ekkor elszállították. Ezután először arra gondolt, hogy ellopták a kocsit, ezért a rendőrséghez, majd a bankhoz fordult. Ekkor derült ki, hogy a behajtók vitték el az autót, amit egy zárt telephelyre szállítottak. A tulajdonos megtudta, hogy hol tárolják a járművet, és felkereste a behajtókat. Arról érdeklődött náluk, hogy milyen bírósági határozat alapján vitték el autóját, ám semmilyen hivatalos dokumentumot nem tudtak mutatni neki, ezért úgy döntött, hazaviszi a kocsit.

Fény derült arra is, hogy a telephely munkatársai nem akarták elengedni a férfit az autóval, az egyik alkalmazott el is állta a kijáratot és azt állította, hogy az autó tulajdonosa el is sodorta őt a járművel. Nem sokkal később rendőrök keresték a CIB Lízing Zrt. adósát, és követelték tőle az autó átadását. A férfi hamarosan gyanúsított, majd vádlott lett, ugyanis a behajtócég lopás miatt feljelentést tett. Később pedig hiába érvelt amellett, hogy az autó tulajdonosa mindvégig ő volt, így nem lophatta el az autót, ráadásul a forgalmi engedély is az ő nevére szól.

Ennek ellenére mégis vádat emeltek ellene nagy értékre elkövetett lopás miatt, ami azért különös, mert a büntető törvénykönyv szerint az követ el lopást, aki idegen dolgot mástól azért vesz el, hogy azt jogtalanul eltulajdonítsa. Az sem mellékes körülmény, hogy a pénzintézetnek már az úgynevezett opciós joga sem élt a szerződés szerint, ami alapján visszakövetelhette volna az autót. Utóbbi körülménnyel azonban a bíró érdekes módon nem foglalkozott érdemben, mint ahogy azzal sem, miként írták át egy új tulajdonos nevére a járművet az eredeti tulajdonos hozzájárulása nélkül.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.