Sok vagy kevés? Ezt találgatta a kispesti polgármesteri hivatal első emeleti tárgyalójában két sztrájkoló önkormányzati dolgozó, amikor elhangzott a tegnapi, egész napos munkabeszüntetésben részt vevők száma. Akkor mondta el nekik és a sajtónak Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének (MKKSZ) elnöke, hogy 168 önkormányzatnál összesen 5900 köztisztviselő vett részt a munkabeszüntetésben. Az első szám a csaknem 3200 helyhatósághoz képest kevés, hiszen annak alig öt százalékát jelenti. Jobb viszont az arány, ha azt nézzük, hogy a 37 ezer önkormányzati köztisztviselőnek több mint 15 százaléka sztrájkolt.
– Ha azt is hozzávesszük, hogy az önkormányzatok többsége fideszes vezetésű, így akár retorzió is érheti azt, aki beszünteti a munkát, ez már nem is olyan rossz arány – mondta egy fiatal hölgy a tárgyalóban a mellette ülőnek. Arra a kérdésre, hogy van-e bennük félelem a sztrájk miatt, nemmel válaszoltak, ami részben érthető egy szocialista vezetésű önkormányzatnál. De sokat elárul, hogy névvel még így sem akartak beszélni.
Billegő körzet
Furcsa, egyfajta köztes állapot volt tegnap délelőtt egy ideig a zuglói polgármesteri hivatalnál. Ott júniusban tartottak figyelmeztető akciót, és most is az Ügyfélfogadás szünetel feliratú tábla fogadta 10 óra előtt az érkezőket. Bent ugyanakkor pörögtek a sorszámok, mindegyik ablaknál ügyintézők fogadták az embereket. – Mi itt nem sztrájkolunk – mondta az egyik hölgy, de sem ő, sem az MKKSZ helyi képviselője nem akart nyilatkozni. Végül az egyik alkalmazott elárulta, hogy nem jött össze a szükséges létszám a munkabeszüntetéshez (ehhez a dolgozók legalább ötven százaléka kell), pedig volt érdeklődés. (M. Cs.)
Szalámis szendvics Piros arannyal, üdítő, kávé, elvétve pogácsa – ez várta a mintegy ötven dolgozót, akiknek a sztrájk ideje alatt is bent kellett maradniuk a hivatalban. Voltak előadások, sőt állítólag újraélesztési tréning is. Ami nyilván hasznos, bár sztrájk idején sok értelme nincs. Még akkor sem, ha a keresetekről sokkoló adatok vannak.
A szakszervezet éppen azért akar októbertől 30 százalékos illetménynövelést, mert a mintegy 37 ezer önkormányzati köztisztviselőből több mint 24 ezernek nyolc éve egyáltalán nem emelték a bérét. A kispesti önkormányzatnál például 40 olyan dolgozó van, aki bruttó 150 ezer forintnál kevesebbet keres – hallottuk a tárgyalóban. Sőt, van olyan diplomás pályakezdő, akinek a bértábla szerinti kezdő jövedelme a minimálbért sem éri el. Egy középkorú férfi pedig arra panaszkodott, hogy nem a bérrel, hanem a jövedelemmel van igazán baj. Sok önkormányzatnál ugyanis jelentősen mérsékelték a béren kívüli juttatásokat, és például az addig külön adott bérletpénzt is beépítették az egyébként is csökkentett kafetériába.
– Miért vett részt a sztrájkban? – kérdeztük egy csinosan öltözött középkorú nőtől.
– A fizetésem több mint húsz év után sem éri el a 180 ezret. Bruttóban. Ennyi pénzből nem lehet megélni.
– Nem gondolkodott azon, hogy váltson?
– Sokszor eszembe jutott, de szeretem a munkámat. Viszont nagyon sokan elhagyják a pályát, azt mondják, alamizsnáért nem dolgoznak. Mások meg nem jönnek ide ennyiért.
Júniusban kétórás figyelmeztető sztrájkot már tartottak az önkormányzatoknál, de annak sok eredménye nem volt. Maga Boros Péterné mondta el, hogy a tárgyalásra kijelölt Rogán Antal miniszterrel nem sikerült kapcsolatba lépniük, mert „a mai napig időpontot tartalmazó levelet nem küldött”. Pedig még egy életpályatörvény-tervezetet is készített a szakszervezet. Boros Péterné szerint nincs béke a munka világában az önkormányzati hivatalokban, a nettó 80-90 ezres keresetek pedig a szegénységet jelentik a dolgozóknak. Azt kérte, hogy a kormány „ne térjen ki” annak az évi 22 milliárd forintnak a biztosítása elől, amiből ki lehetne fizetni a 30 százalékos béremelést.
Ha ez az akció is eredménytelen marad, akkor a szakszervezet összefog a közalkalmazottakkal, hiszen például a közgyűjteményekben dolgozók, az óvodai dajkák, az iskolai kisegítők, a szociális területen vagy épp a városüzemeltetésben dolgozók is nagyon keveset keresnek. Emellett javasolják, hogy a minimálbér jövőre ne a szokásos öt-nyolc százalék körüli mértékben, hanem 28-30 százalékkal emelkedjen. Ennek esélyét amúgy nagyban csökkenti, hogy a parlament már nyár elején elfogadta a jövő évi költségvetést, így ekkora mozgástér aligha maradt a rendszerben.
– Hányan sztrájkoltak az önkormányzatnál? – kérdeztük Gajda Péter kispesti MSZP-s polgármestert.
– A 150 önkormányzati dolgozó nagy része részt vett a munkabeszüntetésben.
– Mennyi az itt dolgozók átlagfizetése, illetve egyetért-e a harmincszázalékos béremelési igénnyel?
– Az alapfizetés, amivel fel tudunk venni bárkit, bruttó 129 ezer forint. Többre lenne szükség, mert azt gondolom, hogy nem lehet mindig a kollégák becsületére és munkaszeretetére apellálni akkor, amikor megfelelő minőségű munkát várunk el tőlük. Pláne úgy, hogy ez nemcsak anyagi kérdés, hanem az elmúlt években erkölcsileg is megpróbáltatások érték az önkormányzati szférát, mert a kormány különböző feladatokat szervezett ki vagy akar kiszervezni a járási hivatalokba. Ez teljesen elbizonytalanította a köztisztviselőket. A harmincszázalékos emelés ezért nem irreális követelés, pláne ha azt nézem, hogy például 2010 előtt még volt 13. havi bér, rendszeres lehetőség béren kívüli juttatásra, és a kafetéria is duplája volt a mostaninak.
– A 13. havi bért a pont a szocialista kormány vette el
– Az lehet, hogy az MSZP vette el, de volt.
– Ha az önkormányzati köztisztviselőknek az önkormányzat a munkáltatójuk, akkor miért várnak a kormányra és miért nem adnak önök ilyen juttatásokat?
– Az önkormányzat egy sor olyan feladatot lát el, ami nemcsak hogy közügy, hanem lehetne állami feladat is. Miért ad az állam normatívát az óvodai ellátáshoz? Azért, mert ez olyan közügy, amiben az államnak is van felelőssége. Az államnak tehát a bérekben is van felelőssége.
– Érzékelt politikai nyomást a kormány részéről a mostani sztrájk miatt?
– Nem tapasztaltam ilyet.
