Marketingtankönyvekben gyakran előkerül annak a Ralph Lauren-reklámnak a példája, amellyel az akkor induló ruhamárka állítólag nagyot dobbantott. Az egyszerű plakáton a cég neve három másik, már akkor patinás brand mellett szerepelt, felettük a felirat: „Amerika négy kiváló dizájnere, férfiaknak”. Így kommunikálta a Ralph Lauren, hogy ő bizony egy szinten van az ismertekkel, a nagyokkal.
Valami hasonló szándék vezérelhette a Magyar Liberális Pártot is, amikor alapítványán keresztül elkezdte megrendezni politikai vitarendezvényeit aktuális témákról. A hasonlat talán kicsit sántít: nem újoncokról beszélünk, hiszen a szerdára meghívott politikusokat Fodor Gábor maga kereste meg telefonon, a Liberálisokat pedig Bodnár Zoltán gazdaságpolitikus képviselte a vitában a pártok közép- és nehézsúlyú politikusai ellenében. Ott volt Csepreghy Nándor államtitkár a Fidesz részéről, Mesterházy Attila képviselő az MSZP-től, Schmuck Erzsébet az LMP-től és Z. Kárpát Dániel, a Jobbik alelnöke. Moderátornak az ATV-s Bombera Krisztinát kérték fel, aki korrektül, részrehajlás nélkül vezette a műsort.
Van-e jövője az Európai Unión kívül a magyar gazdaságnak? – ez volt a címe a szerdai vitának. A frontvonalak izgalmasan váltakoztak: Csepreghynek természetesen mindenki nekiesett, de egymást sem kímélték az ellenzéki politikusok.
Orbán Viktor miniszterelnök ismét kritizálta az EU-t, mondván, az gazdag, de gyenge, és ez a legrosszabb kombináció; Lázár János kancelláriaminiszter viszont már azt mondta, jó szívvel nem tudna arra szavazni, hogy bent maradjunk az unióban. Vona Gábor, a Jobbik elnöke még tovább ment: egyenesen népszavazást tartana a kilépésről.
Ezzel szemben Molnár Gyula, az MSZP új elnöke szerint a szocialisták vezették be az EU-ba Magyarországot, és bent is fogják tartani.
Kezdjük a szélsőjobbon, mármint rendezői szemszögből – poénkodott Bombera, szót adva a jobbikos Z. Kárpátnak. Ő a felvetett kérdésre („Mi lesz, ha kilépünk az EU-ból?”) nagyjából annyit mondott: a romantikus várakozással fogadott unió alig javított az emberek életén és az ország állapotán, ezért mérlegre kellene tenni, mennyiben érte meg nekünk a dolog. Rövid távon – pár éven belül – nagyon káros lenne kilépni, de hosszabb távon érdemes megfontolni, mert jelenleg gazdasági szempontból nagyrészt az EU-s forrásoktól és nyugati autógyárak termelésétől függünk, miközben a masszív kivándorlás katasztrófával fenyeget. Ezért össze kell fogni a régióbeli országokkal, hogy ezt megakadályozzuk – szögezte le a politikus.