A Jobbik Magyarországért Mozgalom szeptember 7–8. között Dunakilitin tartja kihelyezett frakcióülését. A tanácskozás főbb témái: az egészségügy, az oktatás és a korrupció.
Vona Gábor elmondta: látszik, hogy a 2018-as választás tétje leegyszerűsödött, mert a baloldal nem lábalt ki a válságból, és szerinte nemcsak nem tudnának kormányozni, de nem is akarnak, „lemondtak a 2018-as választásról”. Így egyedüli alternatívaként a Jobbik maradt a jelenlegi kormány ellenfele.
A pártelnök a frakcióülés témáit részletezve elmondta, hogy az év elején indított, Valódi nemzeti konzultáció című társadalmi egyeztetést követően 14 kérdést vitatnak meg a frakció tagjai, de a kérdéseket, amelyeket október 2-a után kezdenek eljuttatni az emberekhez, majd csak a népszavazás után szeretnék nyilvánosságra hozni. Hangsúlyozta: arra kérnek mindenkit, hogy válaszoljon a kérdésekre, mert a beérkezett vélemények alapján fogják megalkotni kormányprogramjukat.
A néppártosodás folyamata sikeresen lezárult, s a következő időszakban a választásra és a kormányzásra szeretnének felkészülni – hangoztatta.
Hozzáfűzte: szeretnék visszaadni a társadalomnak a reményt, amely súlyosan megcsappant. Vissza szeretnék adni az embereknek a hitet, hogy Magyarország szabadabb, biztonságosabb és jobb létet biztosítani tudó országgá válhat – mondta.
A másik fontos feladatként a munkabér emelését jelölte meg Vona Gábor. Úgy fogalmazott, „az Európai Unióhoz csatlakozásunk egyik legigazságtalanabb problémája, hogy a magyar emberek európai színvonalú árakon vásárolnak, de ázsiai béreket kapnak”. Céljuk, hogy megakadályozzák az emberek elvándorlását. A munkabéremelés lehetőségeiről pénteken egyeztetnek – hangzott el.
Vona Gábor beszélt arról is, hogy a remény, a hit és a jólét mellett a szabadságérzetet is szeretnék visszaadni az embereknek. Mint fogalmazott, „a Fidesz, miközben a szuverenitásunkat az MSZP-nél legalább látszatra, de jobban védi, addig Magyarországon elvette a belső szabadságot, és egy fullasztó érzés uralkodott el”.
A pártelnök bemutatta a párt három új szóvivőjét is: Szűcsné Major Ildikót, Jakab Pétert és Apáti Istvánt, akik Mirkóczki Ádám jelenlegi szóvivővel megosztva látják el a feladatokat.
Szűcsné Major Ildikó a Heves Megyei Közgyűlés jobbikos képviselője 2010 óta. Területe az oktatás, a nők és a családokat érintő, valamint a szociális témakörök lesznek.
Jakab Péter a párt miskolci frakcióvezetője, 2012 óta Borsod-Abaúj-Zemplén megyei alelnöke. Területe a hazai létbiztonság megteremtése, a közbiztonság, a rendvédelem, a korrupció, a bérrendezés és az egészségügy lesz.
Apáti István hat éve a párt országgyűlési képviselője, területe az igazságszolgáltatás, a magyar–cigány együttélés, az egészségügy és a gazdák érdekképviselete lesz.
A pártelnök az október 2-i népszavazásról elmondta, hogy arra buzdít mindenkit, utasítsa el a kvótakérdést. Aggályát fejezte ki ugyanakkor, hogy Orbán Viktor miniszterelnök óriási kockázatot vállal a népszavazással, mert ha az érvénytelen lesz, Brüsszel azt mondhatja, hogy a magyar emberek nem utasították el a betelepítést. Álláspontja szerint egyszerűbb és költséghatékonyabb eszköz lehetett volna az alaptörvény módosítása.
Az újságírói beszervezésről szóló hírekről kérdésre válaszolva úgy nyilatkozott, hogy az eset megdöbbentő, de „nem lepte meg, és biztos, hogy nem ez az első eset”.
Mirkóczki Ádám szóvivő, a nemzetbiztonsági bizottság tagja kifejtette, hogy a jövő heti nemzetbiztonsági bizottsági ülésen „súlyos kérdésekre kell válaszolnia a Belügyminisztériumnak és az Alkotmányvédelmi Hivatalnak”, vélhetőleg zárt ülésen. Álláspontja szerint az eset köszönőviszonyban sincs a nemzetbiztonsággal, az inkább egy rosszul sikerült beszervezési ügy.
