Drónokkal üldözheti a bűnt a magyar rendőrség

A kérdés az, mikortól. Még biztos nem egyhamar, de előbb-utóbb beköszönt az új korszak.

Az is kiderült azonban, hogy a közeljövőben még biztosan nem rendszeresítik a pilóta nélküli gépeket a helyszínelési feladatoknál, hiszen mint megtudtuk, csupán két drónja van a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnek (BSZKI), ráadásul az ORFK sajtóosztályának közlése szerint egyelőre nem terveznek újabb beszerzést.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy melyik hazai szerv vetett be pilóta nélküli gépeket tavaly, az európai bevándorlási hullám tetőzésekor. Mivel 2015 nyarán a belügyminiszter jelentette ki, hogy Magyarország eddig az illegális migráció során használta legeredményesebben a robotrepülőgépeket, a rendőrséghez fordultunk információért. Az ORFK sajtóosztályától azonban megtudtuk, hogy valójában a honvédség és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) üzemeltet drónokat. Ám megkeresésünkre az OKF sajtóosztálya közölte: a migráció kapcsán a katasztrófavédelem csak járulékos részfeladatokat látott el, és csupán a sátortáborok felállításában és egyes területek megvilágításában vett részt.

Így világossá vált, hogy honvédségi robotrepülőkkel fürkészték a migránsok útvonalát. Úgy tűnik azonban – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény miatt –, még legalább harminc évig biztosan homály fedi, hány robotrepülővel rendelkezik a honvédség, és milyen feladatokban vetik be őket.

A drónokkal kapcsolatos műveletekről azonban az OKF-től kaptunk bővebb információt is. A katasztrófavédelemnek felderítő gépei vannak, amelyek manuálisan és robotüzemmódban is képesek repülni, felszerelhetők multispektrális kamerával, így képesek lesznek a mérgező anyagok forrásának azonosítására is. A kamera mozgó- és állóképet is képes rögzíteni, ha pedig hőkamerával is felszerelik, akkor árvíz idején akár az elöntött területek nagyságáról is képet kaphatnak a szakemberek, és a tűzmagok feltérképezésére is jól használhatók. A katasztrófavédelemnek kisméretű drónjai vannak, az MD4–1000 például felderítőgép, úgynevezett kvadrokopter, amely önállóan le és fel tud szállni, és képes programozott útvonal szerinti repülésre is. A katasztrófavédelem egyébként hét efféle szerkezettel rendelkezik, a vele szorosan együttműködő önkéntes mentőszervezeteknek pedig további húsz pilóta nélküli gépük van. Az OKF uniós támogatással vásárolta meg gépparkját 36 millió forintért.

A honvédségnek legalább hat különböző típusú drónja van, köztük a Meteor 3MA gázturbinás meghajtású, 18 kilogrammos gép, amely félórás repülésre képes, ez idő alatt akár 110 kilométert is megtesz, külseje pedig egy mini vitorlázógéphez hasonló. Vannak ennél kisebb méretű drónjai is a honvédségnek.

Jelenleg egy elavult, húszéves törvény szabályozza a drónreptetést hazánkban, így megérett a helyzet arra, hogy megszülessen a modernizált változat. Egyes információk szerint ez már ősszel, de legkésőbb év végére meg is lesz. A mostani jogszabály szerint minden egyes pilóta nélküli eszköz repülését be kell jelenteni az NKH-nak. Ami egyelőre elég nonszensz és életszerűtlen helyzetet teremt. 

A törvényen egyébként már két és fél éve dolgozik az NKH Légügyi Hivatala és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A légügyi szabályok mellett más hatóságok előírásait is figyelembe kell venni. Tavaly év végén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is arról beszélt, hogy törvényben kell szabályozni a drónok használatának magánszférát érintő adatvédelmi kérdéseit. Péterfalvi arra hívta fel a figyelmet, hogy még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül. A drón képes mozgó embereket, tárgyakat követni anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének.

A drónszabályozás leghamarabb jövő év elején léphet hatályba. Az EU már dolgozik egy közös regulán, ám ennek végleges formája a dolgok jelenlegi állása szerint legkorábban 2018-ra születhet meg. Addig az egyes tagállamok saját hatáskörben szabályoznak.