Drónokkal üldözheti a bűnt a magyar rendőrség

A kérdés az, mikortól. Még biztos nem egyhamar, de előbb-utóbb beköszönt az új korszak.

Még 2015-ben látott napvilágot a hír, hogy a magyar rendőrség az Aerialtronicstól, Európa egyik vezető dróngyártójától szerzi be a pilóta nélküli gépeket. Több külföldi internetes oldal, egyebek mellett az Unmanned Aerial (UA) szakportál is foglalkozott a bevásárlással. A UA tényként közölte honlapján, hogy a magyar rendőrség megvásárolta az Altura Zenith ATX8 típusú kvadrokoptereket.

Még arról is beszámoltak, hogy a holland cég az első, amely megkapta a Nemzeti Közlekedési Hatóságtól (NKH) a csúcskategóriás drónok rendszeres üzemeltetéséhez szükséges engedélyeket.

Most úgy tűnik, az üzlet mégsem köttetett meg. Érdeklődésünkre ugyanis mind az Aeroltronics, mind a magyar rendőrség cáfolta az információt. A kérdésre, hogy mégis miért röppent fel a hír a beszerzésről, választ nem kaptunk. Mindenesetre megtudtuk, hogy az egyenruhások mégsem maradtak drón nélkül, bár bevetni a megfelelő engedélyek hiányában még nem tudják az eszközöket. Ha meglesznek a papírok, akkor nagy valószínűséggel ezekkel dokumentálhatják majd a bűnügyi helyszíneket, másrészt felderítési feladatok is hárulhatnak a drónokra, hiszen láthatatlanul is képesek belőni a bűnözők tartózkodási helyét.

Közép-Európában egyelőre gyerekcipőben jár a rendőrségi drónhasználat, de a kontinens nyugati részén, Franciaországban, Dániában, az Egyesült Királyságban már rendszeresen veti be a rendőrség a pilóta nélküli gépeket.

A régióban az elsők között lépett a cseh rendőrség. Drónjaikat tömegrendezvények megfigyelésére, nehéz terepen felderítésre, továbbá az utak mentén a közlekedési vétségek elleni küzdelemben vetnék be. Eddig kilenc szerkezetet teszteltek, amelyek egyenként negyvenperces önálló repülésre képesek, közülük hatot tavaly vásárolt a rendőrség. A teszt alatt azt segítettek megfigyelni, hogy nem lépik-e át migránsok Csehország déli határát.

A lengyel rendőrök is beálltak a sorba. Nemrég éles helyzetben tesztelték drónjaikat. A szerkezetekkel a közlekedési szabályok ellen vétő autósokat és gyalogosokat szűrték ki.

Az is kiderült azonban, hogy a közeljövőben még biztosan nem rendszeresítik a pilóta nélküli gépeket a helyszínelési feladatoknál, hiszen mint megtudtuk, csupán két drónja van a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetnek (BSZKI), ráadásul az ORFK sajtóosztályának közlése szerint egyelőre nem terveznek újabb beszerzést.

Kíváncsiak voltunk arra is, hogy melyik hazai szerv vetett be pilóta nélküli gépeket tavaly, az európai bevándorlási hullám tetőzésekor. Mivel 2015 nyarán a belügyminiszter jelentette ki, hogy Magyarország eddig az illegális migráció során használta legeredményesebben a robotrepülőgépeket, a rendőrséghez fordultunk információért. Az ORFK sajtóosztályától azonban megtudtuk, hogy valójában a honvédség és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) üzemeltet drónokat. Ám megkeresésünkre az OKF sajtóosztálya közölte: a migráció kapcsán a katasztrófavédelem csak járulékos részfeladatokat látott el, és csupán a sátortáborok felállításában és egyes területek megvilágításában vett részt.

Így világossá vált, hogy honvédségi robotrepülőkkel fürkészték a migránsok útvonalát. Úgy tűnik azonban – a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló törvény miatt –, még legalább harminc évig biztosan homály fedi, hány robotrepülővel rendelkezik a honvédség, és milyen feladatokban vetik be őket.

A drónokkal kapcsolatos műveletekről azonban az OKF-től kaptunk bővebb információt is. A katasztrófavédelemnek felderítő gépei vannak, amelyek manuálisan és robotüzemmódban is képesek repülni, felszerelhetők multispektrális kamerával, így képesek lesznek a mérgező anyagok forrásának azonosítására is. A kamera mozgó- és állóképet is képes rögzíteni, ha pedig hőkamerával is felszerelik, akkor árvíz idején akár az elöntött területek nagyságáról is képet kaphatnak a szakemberek, és a tűzmagok feltérképezésére is jól használhatók. A katasztrófavédelemnek kisméretű drónjai vannak, az MD4–1000 például felderítőgép, úgynevezett kvadrokopter, amely önállóan le és fel tud szállni, és képes programozott útvonal szerinti repülésre is. A katasztrófavédelem egyébként hét efféle szerkezettel rendelkezik, a vele szorosan együttműködő önkéntes mentőszervezeteknek pedig további húsz pilóta nélküli gépük van. Az OKF uniós támogatással vásárolta meg gépparkját 36 millió forintért.

A honvédségnek legalább hat különböző típusú drónja van, köztük a Meteor 3MA gázturbinás meghajtású, 18 kilogrammos gép, amely félórás repülésre képes, ez idő alatt akár 110 kilométert is megtesz, külseje pedig egy mini vitorlázógéphez hasonló. Vannak ennél kisebb méretű drónjai is a honvédségnek.

Jelenleg egy elavult, húszéves törvény szabályozza a drónreptetést hazánkban, így megérett a helyzet arra, hogy megszülessen a modernizált változat. Egyes információk szerint ez már ősszel, de legkésőbb év végére meg is lesz. A mostani jogszabály szerint minden egyes pilóta nélküli eszköz repülését be kell jelenteni az NKH-nak. Ami egyelőre elég nonszensz és életszerűtlen helyzetet teremt. 

A törvényen egyébként már két és fél éve dolgozik az NKH Légügyi Hivatala és a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium. A légügyi szabályok mellett más hatóságok előírásait is figyelembe kell venni. Tavaly év végén Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke is arról beszélt, hogy törvényben kell szabályozni a drónok használatának magánszférát érintő adatvédelmi kérdéseit. Péterfalvi arra hívta fel a figyelmet, hogy még a rendeltetésszerű használat is nagyon erős behatolást jelenthet a személyek magánszférájába, hiszen az eszköz képes arra, hogy válogatás nélkül gyűjtsön adatokat mindenről, ami a látókörébe kerül. A drón képes mozgó embereket, tárgyakat követni anélkül, hogy erre az érintettek felfigyelnének.

A drónszabályozás leghamarabb jövő év elején léphet hatályba. Az EU már dolgozik egy közös regulán, ám ennek végleges formája a dolgok jelenlegi állása szerint legkorábban 2018-ra születhet meg. Addig az egyes tagállamok saját hatáskörben szabályoznak.