Az elemző úgy véli, bár korábban Orbán maga is legalább ötvenszázalékos részvételt jósolt a referendumon, a becslések túlzónak bizonyultak. Ahogyan arra a felmérések rámutattak, a népszavazás érvényessége a határon mozog – jelentette ki a politológus, s hozzátette: a közvéleménykutatások 42–45 százalékos részvételi szándékot jeleznek. A statisztikák tükrében tehát Orbán a kvótareferendum jelentőségének tompítására kényszerült.
Való igaz ugyanakkor, hogy a népszavazás az Európai Uniót semmire nem kötelezi – emlékeztetett Juhász. A politológus szerint a referendumnak a párton belüli erőviszonyok szempontjából van jelentősége, amely tulajdonképpen a választókerületi elnökök személyéről dönt. Az a politikus, amelyik nem tudja mozgósítani szavazóit, elveszítheti a pozícióját – tette hozzá.
Kiszelly Zoltán politológus úgy látja, hogy Orbán Viktor vélhetően el akarta terelni a kvótanépszavazás kérdését a pártpolitika világából érzelmi síkra. A nemzeti egység érzését kívánta erősíteni ezzel, ugyanis a lakosság zsigeri, érzelmi, nem pedig politikai alapon viszonyul a migrációhoz. Mint mondta, érzelmi alapon tehát azokra a bizonytalan rétegekre is próbált hatni, amelyek esetleg pártszimpátia miatt nem járulnának vasárnap az urnákhoz. A szakember elmondta, a szavazásnak közjogi és politikai következménye egyaránt lehet. Az ellenzéki pártok számára az előbbi a fontos, tehát a népszavazás esetleges érvénytelensége. A kormánypártok – erre utal a miniszterelnök nyilatkozata is – a politikai vagy érzelmi következményt is szem előtt tartják, mert ha érvénytelen lesz is a szavazás, a nem szavazatok várhatóan akkor is többségben lesznek – mondta. Hozzátette, amennyiben így lesz, a kormány és a Fidesz azt is tudja majd közvetíteni, hogy bár közjogi szempontból sikertelen volt a referendum, a lakosság többsége elutasítja a kvótát.
Orbán Viktor a Magyar Katolikus Rádiónak csütörtökön arról is beszélt, hogy szerinte a részvétel a nemzet állapotáról és minőségéről is szól, hogy valóban egy közösséget alkotnak-e a magyarok, „vagy csak össze vagyunk hajigálva”. Szerinte a népszavazás nem valaminek a vége lesz, hanem valaminek a kezdete: ha megvan az eredmény, akkor „hamuba sült pogácsát tesz a tarisznyájába”, és elindul Brüsszelbe. Orbán a migránsválság megoldásával kapcsolatban megismételte, a segítséget kellene küldeni, nem pedig a bajt behozni az EU-ba. Ezért a jó segítés az – hangsúlyozta –, ha nem elvonják az erőforrásokat és az embereket a világ nehéz sorsú térségeiből, hanem a jó képességű embereket segítik ott maradni, és szerepet vállalni ezeknek az országoknak a fejlődésében.
A népszavazás érvényességének lehetőségét gyengítette a miniszterelnök azzal, hogy nem vett részt a Jobbik elnöke által kezdeményezett nyilvános vitán – mondta tegnap Vona Gábor. Az ellenzéki pártvezető kifogásolta azt is, hogy miközben a kormány és a kormányfő a „településeket, a hazai cigányságot és a közszolgákat fenyegeti”, ő maga elmenekült, hiszen nem folytatott érdemi kampányt. „Orbán Viktor nem csupán felelőtlen, hanem gyáva is” – jelentette ki. „Én többet kampányoltam ezért a népszavazásért, mint Orbán Viktor” – mondta a Jobbik elnöke azzal kapcsolatban, hogy Lázár János kancelláriaminiszter a napokban éppen az ellenzéki párt buzdító üzeneteit hiányolta. Mindezzel együtt Vona Gábor elképzelhetőnek tartja, hogy a referendum nem lesz érvényes, és így a céljával ellentétes hatást ér el, vagyis Brüsszel kezében lesz egy aduász, hiszen a magyar társadalom jogi értelemben nem utasította el a kötelező betelepítést. Megismételte, hogy ilyen esetben Orbán Viktornak vállalnia kell a felelősséget, és le kell mondania. (K. M.)
