Az Ab rámutatott: a jogértelmezés során figyelembe kell venni, hogy egyetlen személy látható-e a képen, mert ekkor általában nem érvényesül a jelenkor történéseinek bemutatásához fűződő érdek. Ám kivételesen még ilyen esetben is fennállhat a jogos érdek, ennek igazolására azonban a feleknek megfelelő módot kell adni a perben.
Az egyik ügyben az eljáró bíróság azt fejtegette, hogy a közhatalom gyakorlásával kapcsolatban a tájékoztatás csak „akkor tart számot közérdeklődésre, ha annak során az eljárási szabályokat nyilvánvalóan megszegik”. Az Alkotmánybíróság szerint ez egyáltalán nem következik az alaptörvényből. A sajtó a jelenkor közérdeklődésre számot tartó eseményeiről akkor is közvetíthet, ha azok semmilyen jogellenességet nem tartalmaznak.
Az Ab hivatkozott a korábbi hasonló ügyben hozott döntésére, amely szerint rendes bíróságra tartozó kérdés polgári ügyben, hogy milyen eseményt tekint közszereplésnek, közéleti szereplésnek, milyen felvételt minősít tömegfelvételnek vagy a személyiségi jogokat sértőnek a polgári törvénykönyv alapján. Az Alkotmánybíróság leszögezte: az alkotmányos jelentőségű, de bírósági hatáskörbe tartozó jogszabály-értelmezést nem végezhet el a bíróságok helyett.
Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy ha a bíróság jogerős ítéletében nem tartja tiszteletben az alaptörvény autentikus értelmezését, akkor az Ab feladata az ilyen ítéletek elleni indítványok esetén alkotmányjogi panasz keretében a döntés felülvizsgálata és szükség esetén megsemmisítése.
A döntésben részt vevő tíz alkotmánybíró közül kettő fűzött különvéleményt a határozathoz: Dienes-Oehm Egon és Pokol Béla.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!