Jobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.A visszafoglalás első évfordulóján megrendezett ünnepségen Vjacseszlav Vologyin, az orosz parlament alsóházának elnöke, valamint Andrej Belouszov orosz védelmi miniszter is részt vett. A régióba az ukrán erők 2024 augusztusának elején hatoltak be.
A KCNA beszámolója alapján Kim az emlékműavatón hangsúlyozta, hogy országa „teljes mértékben” támogatja Oroszország szuverenitásának és biztonsági érdekeinek védelmét.
Belouszov közölte: Moszkva és Phenjan még az idén aláírhatja a 2027 és 2031 közötti időszakra szóló katonai együttműködési tervet, amely hosszú távon intézményesítené a kapcsolatokat. Elemzők szerint ez arra utal, hogy a két ország közötti politikai, katonai és gazdasági együttműködés az ukrajnai háború lezárása után is fennmaradhat.
A két ország 2024 őszén átfogó stratégiai partnerségi szerződést írt alá, amely kölcsönös védelmi megállapodást is tartalmaz. Dél-koreai, ukrán és nyugati becslések szerint Észak-Korea több ezer – egyes adatok szerint akár 14-15 ezer – katonát küldött az orosz erők támogatására, főként a kurszki térségbe.
A veszteségek jelentősek: egyes források több mint hatezer halottról, más becslések mintegy 600 halottról és több ezer sebesültről szólnak. Phenjan hivatalosan nem közölt adatokat. A KCNA szerint Kim a harcokban elesett katonákat a „haza csillagainak”, a lojalitás és az áldozatvállalás jelképeinek nevezte.
Súlyos képet fest az orosz–ukrán háborúban harcoló ukrán hadsereg állapotáról egy friss vizsgálat: a frontvonalon huzamosabb ideig szolgáló katonák egy idő után már nem törődnek saját túlélésükkel sem. A megállapítás újabb kérdéseket vet fel Kijev mozgósítási rendszerével és a háború emberi terheivel kapcsolatban.
Borítókép: Kim Dzsongun észak-koreai vezető (Fotó: AFP)
Összesen 0 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Azt kellene vizsgálat tárgyává tenni, hogy a „rendszer megy tovább”, vagy éppen ellenkezőleg a rendszer drámai módon megváltozik, és újabb rendszerváltást élünk át.
A Magyar Nemzet közéleti napilap konzervatív, nemzeti alapról, a tényekre építve adja közre a legfontosabb társadalmi, politikai, gazdasági, kulturális és sport témájú információkat.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!