A klímaváltozás melegebb időt és szárazabb nyarakat hoz Magyarországra

A klímaváltozás hatásait vizsgáló modellek szerint az évszázad végére nőni fog az átlaghőmérséklet a Kárpát-medencében, a nyarak egyre szárazabbak lesznek, miközben nő a talajközeli ózonkoncentráció – hangzott el a HungaroMet Nonprofit Zrt. által szervezett szakmai konferencián.

Bordi Sára, a klímamodellező csoport munkatársa elmondta: a különböző modellek egyeznek abban, hogy 

az évszázad végére nőni fog a középhőmérséklet Magyarországon,

és minél „pesszimistább” a modell, annál nagyobb ez a növekedés, akár a három Celsius-fokot is elérheti. A modellek szerint 

több csapadékra van esély, de ez inkább a téli időszakban fog megjelenni, a nyarak egyre szárazabbak lesznek.

Duics-Korosecz Lilla, a klímamodellező csoport munkatársa elmondta, Budapestre és Szegedre mint városi hőszigetekre vizsgálták a klímaváltozás várható hatásait. Mindkét város esetében várhatóan nőni fog az átlaghőmérséklet, Budapesten 1,7–3,9 fokkal, Szegeden 1,6–3,5 fokkal. Többek között 

a nyári napok – amikor a hőmérséklet csúcsértéke meghaladja a 25 fokot – száma is nőni fog mindkét városban,

de Szegeden a 2041–2070 közötti időszakban tízzel több, körülbelül kilencven-száz ilyen nap várható, mint Budapesten.

Elmondta: vizsgálták a modellekben azt is, hogyan csökken a városi hősziget intenzitása például a tetők és utak fényvisszaverő képességének növelésével. Azt találták, hogy a tetők és utak fényvisszaverő képességének csökkentése a kétméteres szinten nem okozott érdemi hőmérséklet-csökkenést, de a felszín hőmérsékletében akár tízfokos csökkenést is eredményezhet.

A HungaroMetnél vizsgálták a klímaváltozás levegőminőségre gyakorolt hatását is, erről Ferenczi Zita, a levegőminőség-modellezési és emissziós osztály munkatársa számolt be. Mint mondta, a modellek szerint 

a legtöbb szennyező anyag esetében javulás várható, ami elsősorban a klasszikus légszennyezők kibocsátásának feltételezett csökkentésének köszönhető.

A modellek szerint csökkenni fog a nitrogén-dioxid mennyisége, leginkább a városi területeken, elsősorban a közlekedésből származó emisszió csökkenése miatt. A tíz mikronnál kisebb légköri aeroszolok esetében vidéken javulás várható, de a városokban – elsősorban az ipari tevékenység növekedése és a lakossági tüzelésből származó kibocsátás miatt – várhatóan kismértékben emelkedni fog.

Felhívta a figyelmet arra: az ózon továbbra is kihívást jelent, a modellek szerint a koncentrációja a talajhoz közeli rétegben emelkedni fog, elsősorban augusztusban. Ennek oka, hogy a melegebb klíma felgyorsítja azokat a kémiai folyamatokat, amelyek során ózon képződik, de a megváltozott időjárási viszonyok is hozzájárulhatnak ahhoz, hogy a felszín közelében feldúsuljon. 

Az ózonterhelés növekedése hatással lesz a növényzetre, elsősorban a fákra, de a haszonnövényeknél is terméskiesést okozhat

 – hívta fel a figyelmet.

Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)