Az előválasztásról tárgyaló és a 2018-as nagy megmérettetésre készülő baloldal se lenyelni, se kiköpni nem tudja Gyurcsány Ferencet. Ez pedig – éppen tíz évvel a 2006 októberében az utcára vonulókkal szemben elrendelt brutális rendőri fellépés után – szimbolikus, és gyakorlati értelemben is jól tükrözi a politikai közösség állapotát.
A szocialista pártot – dacára annak, hogy hálózata még úgy, ahogy működik – egyre többen írják le a baloldali táborban is, a helyzetét mi sem jellemzi jobban annál az összeesküvés-elméletnél, miszerint valójában a Fidesz kottájából játszik. Pártelnökük, Molnár Gyula legutóbb az alaptörvény módosítása körüli egyeztetések kapcsán került kellemetlen helyzetbe a nyilvánosság előtt. Azt mondta, tárgyalni sem hajlandó a miniszterelnökkel, majd egyszer csak kiderült, hogy ez mégis megtörtént. Persze, állítja, nem a kvótákról, hiszen arról a lakosság az eredménytelen népszavazáson már véleményt mondott. A helyzet azonban így is kínos, minden normálisan működő párt tematizálni próbálna ebben a helyzetben, ehelyett a Jobbik – újra – elvitte előlük a show-t.
Talán ezért is tűnik gyakran érdekesebbnek a törpepártok világa. Karácsony Gergely jó ideje hangoztatja, nem futhatnak bele olyan összefogósdiba, mint amilyen a 2014-es volt, ehelyett akkor lépnek majd a nyilvánosság elé, ha konkrét eredményt értek el az egyeztetéseken. A fő kérdés az előválasztás, amiről az ex-PM, ma már Párbeszéd társelnöke a Hír TV Magyarország élőben című műsorában konkrétan azt mondta: úgy kell, „mint egy falat kenyér”.
Az előválasztást nem Zuglóban találták fel, Nyugat-Európában is létező és működő modell. Kérdés azonban, valójában mit akarhat elérni egy olyan párt, amelyik ad ugyan három-négy országosan ismert politikust, népszerűségben nem tud elszakadni az egy-két százaléktól, vagyis önálló erőként a parlamenti küszöb a közelébe sem jutna. A Párbeszéd „celebjei” érthető módon a politikai túlélésért küzdenek, személyes ismertségük és viszonylagos népszerűségük miatt több elemző is vizionálta már, hogy egy esetleges új összefogásban fontos szerep juthat nekik. Zuglói polgármesterként adja magát például, hogy Karácsony Gergelyt főpolgármesternek jelöljék. Ha a nagypolitikába nem is tudnak érdemben beszállni, legalább tematizálnak, és sokkal többet szerepelnek a médiában, mint súlyuk indokolná. E felvetéséket nevezettek persze egyelőre hárítják, nem is tehetnek mást.
Kicsit mélyebbre ásva azonban már nem ennyire egyszerű a helyzet. A Párbeszéd konkrét javaslatait, így a garantált alapjövedelmet, a négynapos munkahetet a közgazdászszakma döntő többsége jelen pillanatban nem tartja komolyan vehető elképzelésnek. Ennél is nagyobb baj a párt számára, hogy az az elképzelésük, miszerint minél több civilt kell bevonni a politikába, szintén nehezen járható út idehaza. A civil szféra érdekérvényesítő képessége sajnos gyenge, ráadásul a párton kívüli világ is tele van lejáratódott, zsarolható figurákkal – a legkevésbé sem látszik tehát, hogyan állhatna össze olyan ütőképes csapat, amely valódi társadalmi támogatást tudna maga mögé állítani. Így van ez akkor is, ha a favédő mozgalmak amúgy szép követelései, hangos megmozdulásai találkoznak a többség támogatásával. Azt a tényt, hogy a felmérések szerint például a budapestiek kétharmada ellenzi a Liget „beépítését”, nem lehet direkt politikai támogatássá varázsolni.
A legeslegnagyobb akadálya a változásnak, annak, hogy a baloldal valaha is feltámadjon, maga Gyurcsány Ferenc. Idézzük csak ismét Karácsony Gergelyt: „Úgy gondolom, olyan egyeztetésnek, ahol nincs ott Gyurcsány Ferenc, valószínűleg kevéssé van értelme. Igen, ott lesz. Hogy 24-én vagy 26-án, azt most nem tudom pontosan megmondani.”
Vajon a Párbeszéd, vagy akár az Együtt csekély mértékben kimutatható támogatói bázisa valóban Gyurcsánnyal akar megint szövetséget? A Párbeszéd, vagy akár az Együtt vezetői tisztában vannak azzal, hogy bármilyen eredmény, siker esetén – amely egyelőre persze nem fenyeget – Gyurcsány úgyis előbb a fejükre nő, mint hogy kettőt pislantanának? Utóbbi párt alelnöke, Juhász Péter füttykoncertet hirdetett a miniszterelnök ünnepi beszéde idejére, máris megosztva az október 23-át politikai demonstrációként kezelő baloldalt. A DK, illetve más megmondóemberek ízléstelennek, a Fidesz érdekeit szolgáló figurának nevezték Juhászt. Ez pedig aligha kedvező előjel számukra az egyeztetések előtt.
A baloldal képviselői hétfőtől titokban, a nyilvánosság kizárásával tárgyalnak, aminek üzenete megint csak kétséges. Az állandó egyeztetésnek – saját céljaik érdekében – természetesnek kellene lennie, ehhez képest most mit mondanak: nyilvánosságra hozzuk, hogy nem hozzuk nyilvánosságra, mivel is töltjük konkrétan a következő napokat. Valójában persze úgyis szivárogni fognak az információk, lesz min rágódni a sajtóban nap nap után.
Tölgyessy Péter egykori országgyűlési képviselő, politikai elemző a minap azt mondta az Indexnek, bajosan hihető, hogy a centrális erőteret a mai ellenzéki kínálatból győzheti le egyszer majd valaki. Márpedig Tölgyessy Péter bölcs ember.
Együtt és külön. A jövő héten elkezdődhetnek az egyeztetések a „demokratikus ellenzék” pártjai között az együttműködésről és az ellenzéki előválasztásról – közölte pénteki, budapesti sajtótájékoztatóján a Párbeszéd társelnöke. Karácsony Gergely emlékeztetett, október 2-án jelentették be, hogy az október 23-a utáni hétre egyeztetésre hívják a „demokratikus ellenzék” pártjait. Egy demokratikus és nyílt folyamat során, az előválasztás intézményét használva kell alternatívát kínálniuk az országnak – jelentette ki. Karácsony Gergely közölte, az eddigi visszajelzések alapján a tárgyalásokon részt vesz az MSZP, a Demokratikus Koalíció, az Együtt – A Korszakváltók Pártja, a Modern Magyarország Mozgalom és A BAL – Balpárt. Sajnálják, de elfogadják az LMP döntését, hogy nem vesz részt az egyeztetésekben – mondta. (MTI)
