Múlt héten fogadta el az Országgyűlés az új polgári perrendtartásról szóló törvényt (Pp.). Ennek apropóján kedden az igazságügyi miniszter, az illetékes miniszteri biztos és a minisztériumi kodifikációs szerkesztőbizottság elnöke közös sajtótájékoztatót tartott, ahol – mint akkor megírtuk – néhány megjegyzés erejéig kritika érte az Eötvös Loránd Tudományegyetem Polgári Eljárásjogi Tanszékét. Név szerint annak két nagy tekintélyű professzorát, Németh Jánost, az Alkotmánybíróság volt elnökét és Varga Istvánt, a tanszék nemzetközileg ismert vezetőjét. Wopera Zsuzsa miniszteri biztos azt mondta, kikérték az egyetemek véleményét az eljárásjogi kódex tervezetének szövegéről, ám fent nevezettek nem éltek ezzel a lehetőséggel.
Lapunk megkereste Varga Istvánt, aki értelmezhetetlennek nevezte e megnyilvánulást. Elmondta, a sok száz oldalnyi anyagot úgy kapták meg véleményezésre, hogy kevesebb mint két hetük volt rá. Ettől függetlenül is furcsának tartaná, ha oktatói minőségében fejtene ki véleményt egy olyan tervezetről, amely még nincs befejezve, és létrehozásában vezető szerepet játszott annak a Németh János vezette polgári perjogi kodifikációs főbizottságnak a tagjaként, amely nem sokkal korábban kifejezetten arra figyelmeztetett, hogy a minisztérium által a kormány elé vinni szándékozott szöveg még a legkevésbé sem áll készen az elfogadásra.
A tanszékvezető felidézte, a főbizottság, mint a szakmai-koncepcionális döntések meghozatalára hivatott testület – melynek a miniszter mellett tagja többek között a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, valamint a Magyar Ügyvédi Kamara és az OBH elnöke – március végén úgy zárta tanácskozását, hogy a készülő Pp.-szöveg aktuális állapotában nem alkalmas még a kodifikációra. Ennek ellenére a szaktárca végigvitte egy az akkori szöveggel nagyrészt egyező változat parlamenti elfogadását. – A főbizottság több tagja az internetről tudta meg, hogy a tervezetet nyáron a kormány elé terjesztették – érzékeltette a helyzet méltatlanságát a tanszékvezető, hozzátéve, a Pp-nek a főbizottságtól függetlenül alkotott részei jelentős problémákat vethetnek fel.
– Ahogyan azt a minisztérium mindenki másnál jobban tudja, e kodifikációs folyamatban tanszékünk a munka elvégzőjeként, és nem véleményezőjeként vett részt. Szabadidőnket, egyetemi és egyéb kötelességünket háttérbe szorítva, három éven át éjt nappallá téve dolgoztunk azon, hogy a minisztérium asztalára minél jobb tervezetet tegyünk le. Ezek után úgy említenek, mint aki a minisztérium – nem véletlenül azóta is tucatszor módosult – belső tervezetének véleményezésére nem volt hajlandó? – summázta csodálkozását Varga István.
Ahogy korábban írtuk, a Jobbik és az MSZP azt kifogásolta, hogy nem került sor ötpárti egyeztetésre egy ilyen fontos törvény elfogadása előtt; a perrendtartás tartalmi változásait pedig igazságtalannak, a vagyonosabbak számára előnyösnek tartják.
