Bő egy év múlva jelentősen megváltoznak a polgári perek eljárási szabályai – új polgári perrendtartási törvényt (Pp.) fogadott el ugyanis kedden az Országgyűlés, a kódex 2018 januárjában lép majd hatályba. Erről Trócsányi László igazságügyi miniszter, Wopera Zsuzsa miniszteri biztos és Szabó Imre, a kodifikációs bizottság elnöke tartott közös sajtótájékoztatót.
A biztos megjegyezte, ilyen jelentőségű törvénykönyvek leváltására úgy ötven évente kerül sor. Elmondta, az új Pp. tartalmilag körülbelül 60 százalékban egyezik a régivel, az újdonságok két kiemelt iránya pedig az eljárások elhúzódásának megakadályozása és a jogi szaktudással nem rendelkező személyek védelme. Előbbi kapcsán úgy fogalmazott, koncentrált pereket eredményez a törvény, akár egyetlen tárgyalás is pontot tehet a jogviták végére.
A jogi versenyképesség növelése – Trócsányi röviden így foglalta össze a nóvumok lényegét. Kifejtette, a vállalatok és más befektetők számára nem elhanyagolható szempont, hogy esetleges jogvitájukat egy adott országban kiszámíthatóan és megnyugtatóan bírálják-e el.
Szabó felidézte, már a 80-as években jelentkezett az igény egy új Pp. iránt, és ez a szükség azóta csak nőtt. Közölte, a javaslat kidolgozásánál nagy súllyal vették figyelembe a szakmai szervezetekkel történt egyeztetések tanulságait, illetve jócskán támaszkodtak az ELTE professzora, Németh János előkészítő munkájára.
Németh nevének említése azért volt meglepő, mert a polgári eljárásjog minden bizonnyal legnagyobb hazai szaktekintélye gyakorlatilag megtagadta a kodifikációs folyamat végeredményét, a megszavazott jogszabályszöveget. Szabó Imre szerint azért, mert – nem utolsósorban a társadalmi egyeztetések révén – a bizottság jelentős kérdésekben más álláspontra helyezkedett, mint Németh. Wopera Zsuzsa hozzátette, kikérték az egyetemek véleményét is, ám az ELTE érintett tanszéke részéről sem Németh János, sem Varga István tanszékvezető nem élt a lehetőséggel.
A döntés folyamatát az ellenzék is kritizálja. A Jobbik úgy érzi, szándékosan időzített úgy a kormányzat, hogy a vita előtt csak nagyon kevés idő jusson a felkészülésre. Az MSZP az ötpárti egyeztetést hiányolta, ami például az új büntető törvénykönyv megszületésénél még megvolt. Trócsányi miniszter lapunk kérdésére úgy reagált, nem tartották szükségesnek a pártközi tanácskozást, miután a minisztérium honlapján elérhető volt a javaslat szövege, azt bárki véleményezhette, így a pártok is.
Megkerestük Bárándy Gergelyt, az Országgyűlés igazságügyi bizottságának MSZP-s tagját, az új kódex egyik fő országgyűlési kritikusát, aki értetlenül állt a miniszter szavai előtt. – Ha elég a honlapra kitenni a javaslatot, akkor a szakmai szervezeteknek miért szervezett mégis személyes konzultációkat a tárca? Ha pedig velük leültek, akkor a választópolgárokat képviselő pártokkal miért nem – kérdezte. Bárándy leszögezte, egy ilyen magas szintű jogszabály esetén hatványozott szükség lenne a konszenzusra. Egyetlen ötletüket sem fontolta meg a kormány – panaszolta a szocialista képviselő.
Tartalmi kifogásaik lényege, hogy az új Pp. a jómódúaknak kedvez, és más téren is igazságtalan. Példaként említette a jogász, hogy a kódex kiterjeszti azon ügyek körét, melyekben csak ügyvéddel lehet eljárni. Ezzel amúgy Bárándy is egyetértene, de kizárólag akkor, ha egyúttal elérhetővé tennék az ingyenes ügyvédhez jutást azok számára, akiknek nincs pénzük jogi képviseletre. Ez jelenleg nincs így – szögezte le.
Az esélyegyenlőségre hivatkozik a kormányoldal azzal összefüggésben, hogy az új szabályozás arra sarkallja majd a bírót, aktívan terelgesse az ügyvéd nélkül eljárók pervitelét a helyes irányba. Bárándy azt állítja, éppen ez vezet igazságtalansághoz. – Vajon a bíró a mérlegelésnél egyformán elfogulatlan lesz majd egy olyan bizonyítással, amit ő maga javasolt, és egy olyannal szemben, amit előbbi ellenében egy ügyvéd indítványozott? – tette fel a költői kérdést.
A jobbikos Staudt Gábornak szintén komoly aggályai vannak az új joganyaggal szemben; ő is azt gondolja, hogy az eljárások gyorsítása ezen az úton csak az igazságosság rovására fog menni. Aggodalmai ellenére kikerül a perrendtartás szabályai közül az a rész, mely az érdekvédelmi szervezeteknek megengedi, hogy tagjuk meghatalmazottjaként járjanak el. – Ez pont azokkal szúr ki, akiknek nincs pénzük ügyvédre, mint amilyen például egy devizahiteles – mondja a Jobbik politikusa.
Wopera Zsuzsa szerint ez a lehetőség nem fog eltűnni, csak átkerül más jogszabályokba. – Egyelőre viszont nem került, jelen állás szerint ez megszűnt – világított rá Staudt, aki ígérte, gondoskodni fog róla, hogy az Országgyűlés ne feledkezzen meg ennek orvoslásáról.
