Ez mintegy 60 százalékos növekedés lesz 15 év alatt az Amerikai Ráktársaság (ACS) szakértőinek elemzése szerint, amelyet kedden mutattak be a párizsi World Cancer Congress nevű nemzetközi konferencián. A tanácskozáson a világ 110 országából mintegy 3500 rákkutató, egészségügyi szakember vett részt.
Ahogy a világ lakossága nő és öregszik, a szegény és közepes fejlettségű országokban a nők körében fogják szedni legtöbb áldozatukat a daganatos betegségek, amelyek többsége megelőzhető lenne – közölte a tanulmány ismertetésekor Sally Cowal, az ACS alelnöke, aki a főbb kockázati tényezők között nevezte meg a fizikai inaktivitást, a helytelen táplálkozást és az elhízást.
A The Lancet orvostudományi folyóiratban szerdán megjelent tanulmány szerint csupán az emlőrákkal diagnosztizáltak száma megkétszereződik, és el fogja érni az évi 3,2 milliót 2030-ra a 2015-ben diagnosztizált 1,7 millióhoz képest. A méhnyakrákos estek száma legkevesebb 25 százalékkal hétszázezerre nő 2030-ig főként az alacsonyan és közepesen fejlett országokban.
Minden hetedik nő ma daganatos betegségben veszti életét, ez a legmagasabb arányú elhalálozási ok a szív- és érrendszeri megbetegedések után. Mellrákban 2012-ben több mint 521 ezer nő halt meg világszerte, tüdőrákban több mint 491 ezer ember vesztette életét – olvasható a tanulmányban.
A leghalálosabb négy rákbetegség – a mell-, a vastagbél-, a tüdő- és a méhnyakrák – megelőzhető lenne, korai felfedezésével sikeresebben kezelhető. A szegényebb országokban, ahol jóval kevesebb rákbetegséget diagnosztizálnak, mint a fejlett államokban, ugyanakkor jóval nagyobb csoport hal meg ebben a betegségben. A méhnyakrák megelőzhető lenne a humán papillomavírus (HPV) elleni oltással és méhnyakrák-szűréssel.
A Londoni King’s College egyetem szakemberi által készített tanulmány szerint az alacsony és közepes fejlettségű országokban egy alap rákszűrőprogram az egészségügyi kiadások három százalékából megvalósítható lenne.
