Háttérbe szorul a Szent János kórház

Egyes budapesti intézmények százmilliókból fejleszthettek, de akadt, amelyiknek semmi sem jutott.

Kuslits Szonja
2016. 11. 07. 11:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Idén és tavaly is az Egyesített Szent István és Szent László Kórház járt a legjobban. Több évben is ez az intézmény kapta ugyanis a legtöbb támogatást, amióta – 2012-ben – állami fenntartásba vették a budapesti kórházakat. Eközben kifejezetten rosszul járt a köztudottan lerobbant állapotban lévő Szent János-kórház – derült ki a lapunk által kikért adatokból.

Arra voltunk kíváncsiak, hogy kizárólag állami finanszírozásból, vagyis az adófizetők pénzéből mennyit és mire költöttek a fővárosban található kórházakra az elmúlt években. Pontosabban: felújításra, bővítésre, eszközbeszerzésre mekkora összeget adott az állam azoknak a budapesti intézményeknek, amelyek gyakran sokkal rosszabb állapotban vannak, mint a vidékiek. Az ország más régióiban ugyanis európai uniós támogatásokból jelentős fejlesztések zajlottak az elmúlt években. A kép meglehetősen vegyes.

Kifejezetten nyertes helyzetben van a bevezetőben említett Egyesített Szent István és Szent László Kórház, amelynek fejlesztésére a jövőben várhatóan további milliárdokat fordít majd a kormány, hiszen az Egészséges Budapestért program részeként ide tervezi a dél-pesti egészségügyi centrumot. Az új, nyolcszáz ágyas épület gerincét a Nagyvárad téren tervezik felépíteni – értesült a Magyar Idők. Ide telepítenék az összes kép­alkotó diagnosztikai egységet a röntgentől a ct-n át az mr-ig, itt lennének a műtők, a központi intenzív, egyes speciális ellátások, mint a csontvelő-transzplantáció, a hematológia, az infektológia. Itt fogadnák a stroke-betegeket, és a Fiumei útról a most még a Péterfy Sándor utcai kórházhoz tartozó baleseti intézet is az új épületbe kerül.

Az intézmény egyébként eddig sem járt rosszul, a megismert adatok szerint ugyanis idén 232,6 millió forintot költhetett az onkológiai ellátás fejlesztésére, a pszichiátria felújítására és konyha építésére. Tavaly is ez a kórház kapta a legtöbb állami pénzt, 82 millió forintot fordíthatott a fűtés és a tető javítására, betegőrző monitorokra, valamint a minimumfeltételek teljesítésére. Utóbbi tétel nem kevesebb mint 40 millió forintot tett ki. De 2014-ben is jól járt, akkor ugyanis 46 millió forintból vásárolhatott mr-készüléket.

Az intézmény egyébként az egyik legnagyobb ellátó a fővárosban, sőt országos szinten is előkelő helyen szerepel. Négy telephelyén látja el a betegeket összesen 1640 ágyon.

Az Emberi Erőforrások Minisztériu­mának tájékoztatásából kiderült, hogy idén nyolc fővárosi kórház részesült támogatásban. Az év második legnagyobb nyertese a Budapesti Szent Ferenc Kórház, amely 212,5 millió forintot költhetett új szárny építésére és eszközbeszerzésre.

A kormány azonban idén az egyébként is híresen rossz állapotban lévő Szent János kórházzal nem volt ilyen kegyes, ugyanis csupán 5 millió forintot kaptak a melegvíz-tartályok cseréjére és 24,7 milliót a támfalak javítására. Érdekesség, hogy a később háttérbe szorult, sőt leépítéssel fenyegetett Szent János-kórház 2014-ben még a nagy nyertesek között szerepelt, akkor ugyanis 75 millió forintot, vagyis a teljes finanszírozás közel harmadát kapta ct- és ultrahang-berendezések beszerzésére.

Az intézmények egyre rosszabb állapotát jelzi, hogy idén több helyen is szükség volt a fűtési rendszer felújítására. Erre és az ultrahang-berendezés cseréjére a Jahn Ferenc Dél-pesti Kórház 95,5 millió forintot kapott, míg kazánfel­újításra a Péterfy Sándor utcai kórháznak csupán 5,5 millió forint jutott – valószínűleg ez az intézmény sincs a kormány kedvencei között.

Idén egyébként csupán 764,2 millió forintot fordított a kormány a budapesti kórházak felújítására, eszközbeszerzésére. Tavaly azonban még ennél is rosszabb a mérleg, akkor ugyanis ennek az összegnek alig több mint a felét, 370,6 millió forintot kapott összesen tíz budapesti kórház.

Változás, hogy a 2015-ös évben a ­Heim Pál Gyermekkórháznak is jutott az állami finanszírozásból, 47,3 milliót költhettek a viharkárok helyreállításra és a kazánház bontására. Egy tavalyi vihar egyébként több más intézményben is súlyos károkat okozhatott, ugyanis a Jahn Ferenc-kórház 36 millió, a Péterfy-kórház 26 millió, míg a Szent Rókus Kórház 13,3 millió forintot kapott helyreállításukra. A legkevesebb pénz – 10 millió forint – 2015-ben az Uzsoki Utcai Kórháznak jutott. Ez az intézmény volt azonban a 2013-as év nyertese, akkor ugyanis kizárólag ez az egy kórház kapott pénzt, ráadásul nem is keveset. 600 millió forintot költhettek mr-gépekre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.