A németországi, belgiumi és franciaországi támadások után egyértelmű, hogy a nemzetközi terrorizmus az elmúlt év egyik meghatározó jelensége – mondta, kifejtve: „ma már szinte senki sem kérdőjelezi meg a migrációs hullám és a terrorizmus közötti összefüggéseket”.
Milos Zeman hivatalba lépése (2013) után közölte: eláll a cseh államfők hagyományos újévi beszédeitől, s helyettük karácsony második napján intéz üzenetet az ország lakosságához.
A cseh elnöknek meggyőződése, hogy a migránsoknak alapvetően származási országukban kellene segítséget nyújtani, segíteni kellene Olaszországot és Görögországot is, amelyek területén keresztül a migránsok Európába érkeznek.
A muszlim kultúra „nehezen egyeztethető össze” a cseh kultúrával, s a muszlimok befogadása cseh területre hátországot teremthetne az esetleges terrortámadások számára – mondta. „Ilyen megfontolásból ellenzem (azt a véleményt), hogy jó lenne a következő két évben mintegy 6200 menekültet befogadni Csehországba úgynevezett önkéntes alapon, és hogy erre a célra mintegy 600 millió koronát költsünk” – szögezte le Zeman.
A cseh kormány, egyetértésben a visegrádi négyek (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) további országaival, elutasítja a migránsok befogadását kötelező kvóták alapján, ahogy azt Brüsszel szorgalmazza.
Ugyanakkor a Bohuslav Sobotka vezette koalíciós kormány úgy döntött, hogy önkéntes alapon befogad néhány ezer menekültet.
Milos Zeman élesen bírálta az Európai Bizottságot, amely szerinte bürokratikus, nehézkes testület, s amely egyebek között Európa külső határainak a megvédésére is képtelen.
Újonnan érkezők
Hétfőn, a nap első felében, 154 ember próbált meg az ország területére illegálisan bejutni a magyar–szerb határon – közölte az Országos Rendőr-főkapitányság kommunikációs szolgálata. A rendőrség honlapján olvasható közlemény szerint a rendőrök és katonák 71 embert megakadályoztak abban, hogy illegálisan belépjen Magyarországra, 83 embert pedig feltartóztattak és átkísértek az ideiglenes biztonsági határzáron. A július 5-én hatályba lépett új szabályok szerint azokat a migránsokat, akiket a szerb vagy a horvát határtól számított nyolc kilométeres távolságon belül feltartóztatnak, visszakísérik a kerítésen található kapukig, és útbaigazítják a legközelebbi tranzitzóna felé. Azok ellen, akik esetében bizonyítható, hogy átlépték vagy megrongálták a határzárat, illetve embercsempészettel gyanúsíthatók, továbbra is büntetőeljárás, a román és ukrán határszakaszon elfogottak esetében idegenrendészeti eljárás indul.
