Erdő Péter: A karácsony reménnyel tölti be életünket

Megszólalt a katolikus, a református és az evangélikus egyház magyarországi vezetője.

Kiemelte: Isten legnagyobb, végső megkönyörülése az emberen a karácsonyi csoda, Krisztus testet öltése.

„Külön kegyelem, hogy mi itt Magyarországon hálás szívvel, jó jövőt remélve mondhatjuk, amit a zsoltár mond, hogy jót tett velünk az Isten, énekelhetjük karácsonykor, hogy immár velünk az Isten, és érezhetjük ennek minden áldását” – fogalmazott a református püspök.

Kitért arra, hogy miközben megdöbbentenek minket a Szíriából vagy épp Nyugat-Európából érkező hírek, képek, nyugtalanítanak a világ igazságtalanságai, „könnyen elfelejtünk hálát adni azért, hogy Magyarországon nincs háború, és nem kell rettegve éljük mindennapjainkat”.

A hála pedig mély elköteleződés – mutatott rá. Természetesen lehet hálát adni gesztusokkal, szavakkal és énekszóval, de ha a szavaink nem találkoznak a tetteinkkel, akkor ez nem több, mint üres hálálkodás.

A hála – egy református ember számára – életprogram: „ha megsegítem a rászorulót, ha fölemelem a szavamat az üldözött keresztyénekért, ha próbálok tenni valamit, hogy igazságosabb legyen a világ, vagy odaállok a történelem ura elé, és közbenjárok másokért, ezt mind hálából teszem azért a nagy jóért, amit Isten tett Jézus Krisztusban az emberrel” – fogalmazott Bogárdi Szabó István.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke azt mondta, Jézus születésével Isten megteszi az első lépést az ember felé, de a találkozáshoz az embernek is mozdulnia kell. Hozzátette: az evangéliumi történet nemcsak a betlehemi gyermekhez útra kelő pásztorokról szól, hanem Heródesről is, aki tudomást szerez a messiás születéséről, mégsem mozdul.

Szavai szerint a szamár és az ökör mindig tudja, hol van az urának a jászla, tudja, kihez tartozik, hol kap táplálékot. Az ember azonban „furcsa teremtmény, aki képes elfelejteni azt, akitől az életet kapta, és aki meg tudná őrizni őt az életre”.

A karácsonyi történet tehát nem jelent automatikus megváltást, de esélyt ad az embernek, hogy visszataláljon Istenhez – mondta az evangélikus püspök.

Kitért arra, hogy Jézusról az ószövetségi próféciák és saját maga is úgy beszél, mint a nyájára, vagyis az emberiségre vigyázó, az elveszett bárány keresésére induló jó pásztorról. A realitás azonban szétfeszíti ezt a hasonlatot, hiszen az „ember-juhok” sokszor farkasként vicsorognak egymásra, és nem annyira eltévedt bárányok, mint inkább olyanok, akik kitépik magukat a pásztor őrző kezéből, hogy a saját fejük után mehessenek. Csakhogy, szemben az elveszett báránnyal, az elveszett ember felel azért, ha elbitangol a pásztortól – fűzte hozzá.

A szakadék felé rohanó emberiségnek a karácsony adhat újabb lehetőséget, hogy ráébredjen: pásztor nélkül széthullik a nyáj, szétesnek közösségei – figyelmeztetett Gáncs Péter.

Karácsony alkalmából a katolikus, a református és az evangélikus egyház magyarországi vezetői egyaránt tartanak ünnepi szentmisét, istentiszteletet.

Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton a budapesti Szent István-bazilikában mutatja be az éjféli szentmisét. Vasárnap délelőtt 10 óra 30 perckor az esztergomi bazilikában celebrál ünnepi szentmisét, hétfő délelőtt pedig a hallássérültek szentmiséjét tartja a budapesti piarista Kalazanci Szent József-kápolnában.

Bogárdi Szabó István, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke, a Dunamelléki Református Egyházkerület püspöke vasárnap reggel 8 és délelőtt 10 órakor úrvacsorával egybekötött istentiszteleten hirdet igét Budapesten, a budahegyvidéki református templomban.

Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspöke karácsony első napján délelőtt 11-kor tart úrvacsorás istentiszteletet a fővárosi Deák téri evangélikus templomban.