Iskolaelhagyásra ösztönöz a közmunka

Az új kormányzati stratégia feltárja ugyan a hibákat, egyelőre mégsem tervezik azok felszámolását.

A dokumentum problémaként említi azt is: a jelenlegi intézményrendszer fenntartja a korai szelekciós folyamatokat, amelyek nincsenek kedvező hatással a lemorzsolódási mutatókra. „A magyar oktatási rendszer nem képes hatékonyan kompenzálni a tanulók szociokulturális hátrányait” – vonják le a következtetést, amely egybevág a nagy közfelháborodást kiváltó 2015-ös PISA-felmérés tanulságaival. Utóbbi ugyanis nemcsak azt állapította meg, hogy drámaian romlott a magyar diákok teljesítménye, hanem azt is, hogy óriási hatást gyakorol a gyerekek családi háttere iskolai eredményeikre.

A kormány tanulmánya arra is felhívja a figyelmet: a szakképző iskola sikeres elvégzése „még magas motiváltsági szint esetén is nehéz” a tanulók előzetes alacsony színvonalú felkészültsége és gyakorlati tudása miatt. Ezért úgy vélik: a kulcskompetenciáknak – például elsősorban az értő olvasás vagy az információs műveltség fejlesztése – nagyobb teret kell kapniuk.

A végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzését szolgáló cselekvési terv több beavatkozási pontot is megfogalmaz, például a lemorzsolódással veszélyeztetett iskolák azonosítását és kiemelt támogatását vagy a pedagógusi életpálya felülvizsgálatát. Ugyanakkor – bár beismeri negatív hatásukat – nem tér ki sem a tankötelezettség, sem a közmunka korhatárának kérdésére. Holott a szegény családok számára anyagilag előnyös gyermekközmunkát az teszi lehetővé, hogy az Orbán-kormány 18 évről 16 évre szállította le a tankötelezettségi korhatárt, illetve ezzel párhuzamosan már 16 éves kortól engedélyezi a közmunkát. Ám úgy tűnik, ezen intézkedéseket egyelőre nem kívánják módosítani. Bár a februárban kezdődött, az oktatási rendszerrel kapcsolatos tanári tiltakozások során a szakszervezetek és a civilek követelései között is szerepelt a tankötelezettség korhatárának 18 évre történő visszaállítása, a kormány ennek nem tett eleget. Palkovics László oktatási államtitkár áprilisban arról beszélt: meg kell nézni, mit hozott a tankötelezettség leszállítása óta eltelt időszak. Ám hogy az intézkedés felülvizsgálatára történt-e érdemi lépés, arról nem adott hírt a köznevelési államtitkárság az elmúlt hónapokban.

Ami a közmunka korhatárának 18 évre történő emelését illeti, ezt egyszer már tervbe vették, meg is jelent egy erről szóló tervezet a kormány honlapján idén októberben, ám végül lekerült a napirendről. Pedig lapunk korábban már többször beszámolt a közmunka fiatalkorúak számára lehetővé tételének negatív hatásairól. Ezt bizonyítja, hogy 2013 és 2015 között több mint tizenegyszeresére nőtt a 18 évnél fiatalabb közfoglalkoztatottak száma. Míg három éve 101, 2015-ben már havonta átlagosan 1123 fiatalkorú dolgozott közmunkásként. A gyermekközmunkások ügye azonban, úgy tűnik, kevéssé aggasztja a kormányt. Legalábbis az Emmit vezető Balog Zoltán miniszter éves meghallgatásán az Országgyűlés kulturális bizottsága előtt így vélekedett a közmunkáról: „Ha valakire ez 16 éves korában vonzerőt gyakorol, akkor miért is ne menjen el?” Balog azt is állította, hogy a diákok nagy részének, akik a köznevelés rendszerében „nem képesek eljutni a végzettségig”, és 16 évesen elhagyják, azoknak „18 éves korban sem lenne esélyük”.