A magyar folyók a Duna és a Dráva kivételével mind befagytak. Legnagyobb folyónk magyarországi szakaszán, a bősi vízerőmű alatt szintén megindult a jegesedés, Győr közelében tíz-, a fővárosnál negyvenszázalékos, Mohács térségében eléri a nyolcvan százalékot. Sőt, a szűkületeknél akár ennél nagyobb is lehet a jégborítottság mértéke, de a jég levonulása biztosítva van a mederben – közölte Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője. Hozzátette: Szerbia déli részén, Belgrád alatt már beállt a Duna, a Dráván jelenleg negyvenszázalékos a jegesedés.
A jégzajlás miatt a Duna teljes magyarországi szakaszán hajózási zárlatot rendelt el a hajózási hatóság, ami arra is lehetőséget biztosít, hogy a megsérült úszójeleket – amelyek a biztonságosan hajózható vízi utakat jelzik – beszedjék és megjavítsák. Magyarország szerződés keretében együttműködik Szerbiával és Horvátországgal, a három ország kijelölte azt a szakaszt, ahol közösen védekezik, valamint azokat a kikötőket, ahová szükség esetén a jégtörő hajók kiköthetnek. A magyar jégtörők készen állnak arra, hogy szükség esetén a határ túloldalán vessék be őket.
Folyamatos a jégmegfigyelő szolgálat, a zajló jég útját igyekeznek egyengetni a fel-alá járó, speciális páncélzattal ellátott a jégtörő hajók segítségével; a Dunán nyolc, a Tiszán tíz hajó teljesít szolgálatot vagy áll készenlétben. A munkára azért van szükség, hogy ne alakulhassanak ki jégtorlaszok. Amennyiben valahol mégis torlasz jönne létre, alulról, vagyis a folyásiránnyal szemközt haladva bontják meg a jeget.
A jégtáblák kilenctizede a víz felszíne alatt található. Ezt akkor tapasztaltuk meg, amikor a sajtótájékoztató után kifutottunk a Dunára a Budapesten állomásozó Széchenyi jégtörővel. Óriási, olykor több száz négyzetméteres jégtáblákat úgy roppant miszlikbe a legnagyobb magyar jégtörő hajó, hogy alig érezzük a fedélzeten a rázkódást.
Láng István figyelmeztetett: az átmeneti enyhülés után a helyzet stagnálása és további jégképződés várható. Eközben a kisebb folyókon már azonosították a vízügyesek azokat a szakaszokat, ahol olvadáskor esetleg torlaszok képződhetnek. A jégtorlaszok megbontására alkalmas géppark már készenlétben áll.
A magyarországi folyók mellett az összes nagy tavunk is befagyott, immár a Balatonon is összefüggő jégfelület alakult ki. Ezzel elhárult annak a veszélye, hogy a nagy szél torlaszokat tudjon emelni a jégtáblákból. A Sió-zsilipet nagy nyomású forró vízzel tartják karban, emellett a jégvédekezés részeként a zsilipeket saját berendezésekkel, meleg vízzel és mechanikus módszerekkel tartják karban országszerte.
###HIRDETES2###
Széchenyi, a legnagyobb
Az 1956-os nagy dunai jeges árvíz után az ország vezetése úgy döntött, hogy jégtörő flottát épít, a munka harminc éven át zajlott. Az utolsó jégtörők egyike volt a Széchenyi, 1988-ban épült. A legnagyobb magyar jégtörő 420 tonnás, és megerősített, 20 milliméteres orrpáncélzattal van ellátva, még hátramenetben is képes jégtörésre. Az ikerdöngölővel – amely a hajót billenő-csavaró mozgásba képes hozni, hogy a nagyobb, vastagabb táblákat is széttörhesse – felszerelt Széchenyi akár harminc centiméteres jégtakaróban is képes óránkénti 4-5 kilométeres sebességre. (V. T.)
