Az egyesület pénteki közleménye szerint a mocsári békák száma azért is csappant meg jelentősen, mert a sikeres szaporodáshoz zavartalan, természetes állapotú és megfelelően nedves élőhelyre van szükségük. Az utóbbi évek aszályos tavaszai miatt azonban egyedszámuk csökkent, jelenleg a nedves, de nem túlzottan magasan fekvő élőhelyeken, például az alföldi Turjánvidéken, Szatmár-Bereg lápjaiban, a Kis-Balaton vagy a Tisza és a Dráva ártéri erdőségeiben találhatók meg.
A mocsári béka kifejlett korában a szárazföldön tartózkodik, főleg éjszaka és esős időben vagy a hajnali harmattól nedves növényzetben vadászik gerinctelen állatokra.
A faj egyik megdöbbentő tulajdonsága, hogy az egyébként barna színű békák hímjei a tavaszi nászidőszakban néhány napon keresztül kék színben pompáznak. A szín kiterjedése és intenzitása egyedenként változó, de valószínűleg nem a hímek rátermettségét jelzi, hanem inkább arra szolgálhat, hogy a hímek messziről felismerjék egymást a sűrű szaporodási gyülekezetekben, és ne egymással próbáljanak párba állni. Az élőhelyükről kiemelt hímek órák leforgása alatt visszabarnulnak.
A faj védelméhez a lakosság is hozzájárulhat: az MME Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya vár minden mocsári békával, és egyben kétéltűvel és hüllővel kapcsolatos, lehetőleg fényképes észlelést az Országos Kétéltű- és Hüllőtérképezés Program honlapjára, mert a megfigyelések segítségével a szakemberek pontosabb képet kaphatnak a magyarországi kétéltűek és hüllők természetvédelmi helyzetéről.
Nemcsak a kétéltűek, de a halak és madarak versenyében is döntés született már. 2017-ben az év hala a harcsa, madara pedig a tengelic, a legszínesebb pintyféle lett.
Az év fája szavazás is lezajlott, a nyertes itt a vadalma, vagyis Malus sylvestris lett.
