Áttörést ért el egy hazai szakember a kórházi fertőzések okainak kutatásában, eredményeit pedig már nemzetközi szinten is elismerik. Füzi Miklós mikrobiológus, az Országos Epidemiológiai Központ korábbi főosztályvezetője nemrégiben publikálta kutatását egy tekintélyes amerikai szakfolyóiratban, azóta amerikai és angol kutatók is megkeresték. Felfedezésének lényege, hogy valójában külföldről érkezett baktériumklónok miatt szaporodnak a multirezisztens, vagyis a legtöbb antibiotikumnak ellenálló baktériumok okozta kórházi fertőzések. Ezek a szuperbaktériumok ráadásul egy bizonyos antibiotikum-típus miatt válnak ennyire ellenállóvá, vagyis rezisztenssé.
– Érdekes, hogy 2001-től az antibiotikum-rezisztens MRSA (Methicillin-rezisztens Staphylococcus aureus) baktérium miatti fertőzések körében meredek emelkedést tapasztaltunk. Akkor még 5 százalék alatt volt az előfordulása, és néhány év alatt 25 százalék felett lett. Sokan azt mondták, az az emelkedés oka, hogy romlottak a higiénés viszonyok, és bár tény, hogy a kórházi higiénia nem mindig megfelelő, ez nem indokolja a nagymértékű emelkedést – mondta lapunknak Füzi Miklós.
A kutató és csapata annak akart utánajárni, hogy mi okozza valójában a súlyos MRSA-fertőzések egyre gyakoribb előfordulását. Vizsgálataik során kiderítették, hogy megváltozott a baktériumok génállománya, új törzsek, klónok jöttek be külföldről, melyek ellen már nem voltak olyan hatásosak az antibiotikumok. Rájöttek arra is, hogy az MRSA mellett egy másik baktériumtípusnál, a klebsiellánál is meredek emelkedés kezdődött az előfordulások tekintetében. Ennek oka szintén a nemzetközi klónok megjelenése.
– A kutatások során megállapítottuk azt is, hogy az MRSA esetében egy olyan antibiotikum-csoport, a fluorokinolon miatt válnak ellenállóvá a baktériumok, amelyeket döntően az egészségügyi intézményekben használnak. Tovább ront a helyzeten az is, hogy az így létrejött szuperbaktériumok ellen csak elképesztően drága, akár több százezer forintos gyógyszerek lehetnek hatásosak, illetve olyan antibiotikumok, amelyeknek súlyos mellékhatásai vannak – tudtuk meg a mikrobiológustól.
A betegek helyzetét az sem könnyíti meg, hogy a szuperbaktériumok közel ugyanolyan gyorsan növekednek és terjednek, mintha nem lennének rezisztensek, ezért fertőződik meg egyre több ember. – A szuperbaktériumok által okozott fertőzéseket sokkal nehezebb kezelni, mint a gyógyszerre érzékenyebb fajták által kiváltottakat. Ha azonban a problémát okozó antibiotikumok felhasználását csökkentenék ott, ahol a szuperbaktériumok elterjedtek, és csak abban az esetben használnák őket, ha arányuk alacsony, akkor könnyebb volna gyógyítani a fertőzötteket is – mondta Füzi Miklós. A helyzeten tehát javíthatna, ha ezt a típusú gyógyszert a jövőben észszerűbben használnák. Mint megtudtuk, az MRSA-val a kutatók végeztek is ilyen vizsgálatokat, és jelentősen csökkent az úgynevezett szuperklónok előfordulása: egy év alatt 20 százalékos csökkenést sikerült elérni.
Arra a kérdésre, hogy vannak-e már olyan kórházak az országban, ahol csökkenteni szeretnék a rezisztenciát okozó antibiotikumok felhasználását, a szakember úgy válaszolt: jelenleg is több fővárosi intézménnyel egyeztetnek, de egyelőre biztosat még nem tud mondani. Annyit azonban elárult, az esetek többségében nem jelentene többletköltséget, ha más, helyettesítő gyógyszereket használnának a kezelésekhez.
A mikrobiológus 2016-ban publikát kutatásával kapcsolatban – melynek alapjairól 2014-ben számolt be a Semmelweis Egyetem Orvosi Mikrobiológiai Intézete – egyébként a legnevesebb külföldi szakértők is úgy nyilatkoztak: jelentős felfedezést tettek a magyar tudósok. – A cikk tavalyi megjelenése óta számos szakembertől kaptam pozitív visszajelzést, leginkább amerikai és angol kutatók kerestek meg, de a legutóbbi időben egyes vezető magyar szakemberek részéről is érdeklődés tapasztalható, ami nagy örömmel tölt el. Bízom benne, hogy a magyar kutatók is elismerik a felfedezés jelentőségét, és rövidesen pozitív változások kezdődnek majd – mondta Füzi Miklós.
Lapunknak tavaly Éger István, a Magyar Orvosi Kamara elnöke úgy nyilatkozott: az antibiotikum-használattal kapcsolatban fontos megjegyezni, hogy az utóbbi két évben felgyorsult a róla szóló párbeszéd. – Már évtizedek óta azon a véleményen vagyok, hogy sokszor nem alkalmazzák kellő megfontoltsággal ezeket a gyógyszereket, így a kórokozók egyre ellenállóbbakká válnak. Mára folyamatos a „versenyfutás” a baktériumok és az antibiotikumok között, az állandó fejlesztés pedig rendkívül drága – hangsúlyozta az elnök. Kitért arra is, hogy az intézmények állandóan küzdenek az alacsony létszámmal és a túlterheltség miatti esetleges felületességgel. Mint mondta, a kórházi fertőtlenítések nagy részét nem takarítók, hanem egészségügyi szakemberek (szakasszisztensek, műtősök, higiénikusok) végzik. Ők azonban egyre kevesebben vannak.
A héten megoldódik a fertőző agyhártyagyulladás megelőzésére kifejlesztett meningococcus B-vakcina átmeneti hiányával kapcsolatos ellátási nehézség – közölte az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet. Több gyógyszer-nagykereskedővel felvették a kapcsolatot, arra kérve a cégeket, hogy keressenek külföldi forrásokat. Mint azt korábban megírtuk, az agyhártyagyulladással kapcsolatos, egyebek mellett halálesetekről szóló hírek miatt a kereslet az oltóanyagok iránt a sokszorosára növekedett, különösen karácsony környékén. (MTI)
