Az aranybányászat áldozata a recski öregotthon?

Alacsony vételárért egy titokzatos idegen lett a recski öregotthon vevője. A bányászat is ok lehet.

A fővárosból érkezőt szokatlan kép fogadja a Heves megyei Recsken. Hó mindenütt. A főutcán nem lehet egyik oldalról a másikra átkelni a felhalmozódott méteres kupacok miatt. Annyi hó esett, mint az elmúlt tíz évben összesen, becsüli meg a leesett csapadék mennyiségét maga a polgármester. Nagy Sándor talpraesett, agilis fiatalembernek tűnik. Apja juhász volt, így munka miatt Békés megyéből, Szeghalomból költöztek egykor a Recskhez közeli Mátraballára. A férfi mezőgazdaságigép-szerelőnek tanult, technikusvizsgát tett, majd kamionsofőrként járta Európa útjait. 2014-től polgármester a településen a Jobbik támogatásával.

– Szép helyen fekvő, jó kis otthonocska a Gesztenyés. Ugyan nem voltunk a fenntartóval mély kapcsolatban, de a falu öregjei élnek ott. November végén felhívott egy ismeretlen férfi Törökszentmiklósról, és azt mondta, hogy mivel az itteni otthont karácsonykor elárverezik, ő meg szeretné nézni. Micsoda? – kérdeztem vissza. Igen, az adóhivatal honlapján hirdetik, és ő már volt is itt, kívülről megnézte, de ha lehet, be is szeretne menni – válaszolta. De még előtte megkérdezné tőlem, hogy mi lesz az otthon öregjeivel, hová is tehetné őket. Még a hideg is kirázott ettől a beszélgetéstől! Hát én mint polgármester így tudtam meg.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) árveréses honlapjáról az derült ki, hogy a Sors 2002 Kft. által üzemeltetett Gesztenyés Idősek Otthonában 38 szoba van 49 idős lakóval, akik havi 99,5 ezer forintért kapnak ellátást. Az 1615 négyzetméteres ingatlant 40 millióra becsülték, a minimális licitösszeg 26 millió, és december 29-én zárul az árverés. A NAV az árverést a tulajdonos cég 81,8 millió forintos adótartozása miatt hirdette meg.

December huszadikán nyilvános bejárást tartottak a vevőjelöltek számára, amelyre a polgármester elment, de csak egyedül volt. Nem volt érdeklődő. Azt, hogy ki fordult a sajtóhoz, ma már nehéz lenne kideríteni. Karácsonykor elárverezni egy idősotthont mégis kegyetlenség, vetették fel az újságírók. A cikkek, híradások hatására a hirdetményt levették, elmaradt az árverés, valaki viszont végül mégis megvette az öregotthont. Azt nem tudni, ki lett az új tulajdonos, és mennyiért cserélt gazdát az épület, ám a jogszabályok szerint bizonyos feltételek mellett a „végrehajtó az ingatlant az adós által megjelölt személynek az adós által megállapított becsértéken eladhatja”. A polgármester egyébként legalább százmillió forintra becsüli az ingatlan értékét, amelynek kikiáltási ára csupán 26 millió forint volt. És ez már kitűnő táptalaj a találgatásokhoz. Szállodának, panziónak igencsak alkalmas lenne, rebesgetik faluszerte. De az is lehet, hogy arany van a pincéjében, tette hozzá valaki.

A 2700 lelkes, városias utcákkal rendelkező Recsken, amelynek várossá nyilvánítási törekvése nemrég a bírálók előtt megbukott, viszonylag sok üzlet található. Van, amelyikben nem akarnak a témáról beszélni, mások szerint viszont lehetetlen, hogy ma Magyarországon csak úgy felszámoljanak egy szociális intézményt. Állami támogatást, uniós pénzt is kapott a tulajdonos, így aztán ez még inkább elképzelhetetlen lenne, mondja az egyik helyi. Azt azért megtudom, hogy az itteni öregotthont és a Heves városban három másik intézményt működtető Sors 2002 Kft. vezetőjét régóta nem látták már Recsken. Az ingatlan tulajdonosa a Gesztenyés 2002 Ingatlanhasznosító Kft. Ellenük indult az adóhatóság eljárása. Van, aki még azt is tudni vélte – és valóban így van –, hogy a tulajdoni lap szerint a zár alá vételt megelőzően biztonsági intézkedést tett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság, ami vagyoni jellegű, pénzügyi bűncselekményekre utalhat.

A recski önkormányzat nem tudja, hogy ki az új tulajdonos, és milyen szándékai vannak. Az önkormányzatok számára elérhető Takarnet nyilvántartó rendszerből kétnaponta lekérik a tulajdoni adatokat, de az átvezetés még nem történt meg. Két olyan recski lakossal is beszéltem, akinek anyja, illetve apja az otthonban van elhelyezve. Jó minőségről, egy- és kétágyas, fürdővel ellátott szobákról számoltak be. Minden szobában van telefon, a kétszintes épület akadálymentes, a lakók otthonon belüli mozgását lift segíti, s ráadásul – a szülők beszámolója szerint – az intézményben jól is főznek.

Recsk a környéken található természeti szépségek és gyógyfürdők miatt kedvelt, keresett vidék. A Gesztenyés otthontól mindössze két kilométerre található Parád, ahol évszázadok óta európai hírű szanatórium, gyógyvíz és gyógyfürdő van, ahová rendszeresen eljárhatnak a lakók. A Recsktől három kilométerre elhelyezkedő Mátraderecskén pedig természetes szén-dioxiddal, szárazfürdő alkalmazásával eredményesen gyógyítják az érszűkületi és ízületi megbetegedéseket.

Recsken már több család foglalkozik fizetővendéglátással. Van az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) kényszermunkatáborát bemutató nemzeti emlékparkjuk, tájházuk, bányászati kiállítóhelyük, az 54 hektáros Búzásvölgyi-tavuk pedig 8,5 kilométeres szakaszon gyalog, lóháton, biciklivel körbejárható. Ez annak köszönhető, hogy 1972-ben a Búzakalász Tsz a Búzás-völgybe mezőgazdasági hasznosítás céljából völgyzáró gátat építtetett. A tóban lehet horgászni, strandolni.

Recsk határában, idilli környezetben található a Gesztenyés Idősek Otthona. Bejáratánál két autó, az ablakok mögül kíváncsi szemek fürkésznek minket. Egyszerű, egyemeletes, nagyobbacska épület. Az ingatlant megkerülve tárul fel a „hátsó hajó” és a gazdasági bejárat, amelyet látva már könnyebben felsejlik a sokrétű hasznosítás lehetősége. Szép a táj is, távolban a recski ércbánya területe tűnik elő. Mezei Tibor a szomszédos kétemeletes társasház kockaépülete előtt a havat sepri.

– Apám és én is a bányában dolgoztunk. A bányairoda egykori épületéből alakították ki az öregotthont. Még az idős emberek betelepítése előtt volt rá lehetőség, hogy megnézzék az ingatlant a helyi lakosok. Aztán a sors fintoraként édesapám is bekerült az otthonba. Sajnos csak három hétre – itt, e mondatnál elhalkul.

A gondolatnyi csendben és a dermesztő hidegben figyeljük a Lahóca hegy oldalában az ércfeldolgozó, pörkölő- és lúgozóművet. A hetvenes években elkezdték az I-es, majd a II-es aknát mélyíteni nyolcszáz, valamint 1100 méteresre, ezzel kezdetét vette a magyar bányászat történetének egyik legnagyobb léptékű munkája. Évente átlagosan nyolcvan kilogramm aranyat és kétszáz kilogramm ezüstöt bányásztak itt, aztán gazdaságtalanná vált a termelés. 1999 novemberében a bányaüzem leállt.

– Ön mit dolgozik most?

– Aszfaltipari óriáscégnél kaptam munkát. Hol Füzesabonyba, hol Salgótarjánba járok dolgozni, mindkét munkaterepem oda-vissza 104 kilométer. A legtöbb ércbányász meghalt már.

Lehet, hogy a föld alatt találni a kérdésre – miért olyan értékes egy jó állagú öregotthon? – a választ. A világ tizedik legnagyobb rézérckészletét és úgy ötven tonna aranyat rejtő recski bánya újrahasznosítása már évek óta foglalkoztatja a magyar államot. A kormány 2013 decemberében határozott arról, hogy készüljön új ásványivagyon-értékelés és megvalósíthatósági tanulmány a recski bányatelkekről. Csak ezt követően lehet eldönteni, hogy mennyiért adják el a koncessziót. Néhány éve a Heti Világgazdaság beszámolt arról, hogy az ausztrál Rhodes Mining cég becslése szerint 34,6 millió tonna, tonnánként 1,47 gramm aranyat tartalmazó ércvagyon lehet a hegyben. Ez közel 51 tonna arany. Értéke – 14 karátos arannyal számolva – úgy 305 milliárd forint, de 18 karátos aranynál már közel 400 milliárd forinttal lehet kalkulálni.

Ahogy visszatérünk a Gesztenyés Idősek Otthonához, két itt élő néni siet elénk, hogy jövetelünk célja felől tudakozódjon.

– Nincs itt mit keresni, menjenek csak haza – tanácsolják nekünk. – Az új tulajdonos megtiltotta a vezetésnek, hogy nyilatkozzanak bármiről is. De nincs is miről. Itt maradunk, biztonságban vagyunk. Egy januárban összehívott gyűlésen azt is elmondták, hogy garantálják a régi megszokott ellátási színvonalat. És bőségesen, jóízűt főznek majd a jövőben is.