Dőlnek majd a pozitív üzenetek

Folytatódnak a karaktergyilkossági kísérletek, a negatív kampány, vagy tényleg minden szép és jó lesz a propaganda szerint?

Juhász Attila, a Political Capital ügyvezető igazgatója lapunknak azt fejtette ki, hogy pozitívumként a kormánypárt a már megkezdett vagy beharangozott lépéseket tálalja majd, mint például a bérfelzárkóztatás, az adócsökkentés, a nyugdíjemelés, illetve a családosok támogatása. Itt kaphat helyet az is, hogy a rezsicsökkentést meg kell védeni Brüsszellel szemben, ami nem igaz, de ez lehet a kampány szabadságharcos vonala – fogalmazott. Ember Zoltán, az Iránytű Intézet kutatásvezetője szerint is mindenképpen kell a kormánynak a tavalyi, a migrációt fókuszba helyező kommunikáció mellett mást is felemelnie, itt ő is a jóléti intézkedéseket említette. A nyugdíjemeléssel kapcsolatban arra is felhívta a figyelmet, hogy a kabinet láthatóan szándékosan alultervezte az emelés mértékét, így a magasabb infláció miatt év közben bőven lesz majd lehetőség korrekcióra.

Abban már nem voltak ennyire egységesek az elemzők, hogy a pozitív üzeneteket mi egészítheti ki. Ember Zoltán szerint például egész évben fenntartják majd a migráció témáját, de már a korábbinál kisebb intenzitással, hiszen a jelenlegi helyzet nem igazolja, hogy a magyar emberek jelentős része reális és mindennapi fenyegetésként élje meg. Juhász Attila pedig kiemelte a negatív kampányt is, amelynek egyértelmű célpontja szerinte a Jobbik lesz, de megint célkeresztbe kerülnek a kormánykritikus civilek, akiket majd – orosz mintára – idegen érdekek kiszolgálóinak próbálnak beállítani.

Ember Zoltán szerint érdekes kérdés, hogy mit kezd a Fidesz a nemrég megszerzett vidéki médiaportfóliójával. Elképzelhető, hogy „menedzselni fogják a saját ellenzéküket” úgy, hogy azokon a helyeken, ahol a baloldal erősebb, szándékosan a Jobbikot juttatják majd megszólalási lehetőséghez, és fordítva. Egyelőre nem kristályosodott ki, hogy a lejáratókampányt mint eszközt milyen szinten használják majd, hiszen az eddigi próbálkozások – Tóbiás Józseffel vagy éppen Vona Gáborral szemben – egyelőre kontraproduktívnak látszanak. Persze Ember Zoltán szerint elképzelhető, hogy rá lehet szoktatni a magyar társadalmat is az e típusú, amerikai stílusú kommunikációra.

Az Iránytű Intézet elemzője szerint az első fél évben az ellenzéki oldalon el kell dőlnie, hogy a Jobbik vagy a baloldal tud megerősödni, és ezáltal a kormányváltó szerepében megjelenni. A baloldalon várhatóan meghatározó lesz az összefogás témája, hiszen a választási törvény értelmében létre kell jönnie valamilyen megállapodásnak, de az érdekek eléggé különbözők. Ugyanakkor a Jobbik ezt az időszakot ki tudja használni saját támogatottságának növelésére.

Juhász Attila felhívta a figyelmet, továbbra is az az érdeke a Fidesznek, hogy fenntartsa a centrális erőtér politikáját. A kormánypártnak megvan az a nagyjából 2,2 millió szavazója, aki eddig, ami elegendő a győzelemhez, ha az ellenzéki oldal nem talál egymásra, továbbá a jelenleg passzív szavazók a mostanihoz hasonló arányban távol maradnak a választástól. Ezt a politikát és a centrális erőteret most semmi nem veszélyezteti látványosan.

A Political Capital vezetője azt is kifejtette, bár a felmérések elég egyértelmű képet mutatnak, a választás a 106 egyéni választókerületben dől el, és a jelentősebb időközi szavazásokon a Fidesz nem tudott nyerni, vagyis kiderült, hogy egyéniben nem verhetetlen. Ehhez persze az kell, hogy legyen egy esélyes ellenzéki jelölt, aki mellé vagy felsorakozik az összes ellenzéki párt, vagy ha valamelyik indít is saját jelöltet, akkor se álljon bele túlzottan a kampányba. Ilyen hallgatólagos együttműködés egyelőre sehol sem látszik, de ez még változhat 2018 tavaszáig – mondta.