Emberölés lett a banális balesetből

A gyilkos pénzbírsággal megúszhatta volna tettét, ha az ütközés után nem hozza meg rossz döntések sorozatát.

A rendőrség emberei azért csodálkoztak rá az esetre, mert olyan történet áll mögötte, amilyet a legkevésbé valószínűsítettek. Emiatt nem jutottak sokáig eredményre annak ellenére sem, hogy föltárták a lány kapcsolati hálóját, vizsgálták aktuális és korábbi párját, tapogatóztak minden elképzelhető irányban. A valóság azonban amennyire szörnyű, annyira pofonegyszerű: a férfi a gyilkosság napján figyelmetlenül vezetett, és elütötte a nőt, aki mellette kerékpározott. A baleset sashegypusztai helyszínén kiszállt a kocsijából, megvizsgálta az ájult lányt, akiről azt hitte, az esés következtében életét vesztette. Sofőr lévén rettegett attól, hogy az ügy miatt elveszti jogosítványát, emellett tartott attól is, hogy ha a haláleset miatt elítélik, nem lesz ki gondoskodjon akkor még pici gyerekéről. Ekkor hozta meg rossz döntések sorozatát: a lányt autója csomagtartójába tette, majd továbbhajtott Bőny felé. Ennek volt tanúja az áldozatot utoljára látó két gyerek, és ez magyarázza azt is, hogy tűnt el Eszter, miközben kerékpárja az út mellett maradt. Az elkövető néhány perces út után egy földes mellékútra kanyarodott, amikor észlelte, hogy a halottnak hitt lány időközben magához tért, hányt is. Bánhalmi Zsolt ezredes a történetről szóló beszámolónál kiemelte: az elkövető komoly dilemma után, a lebukástól és a retorziótól rettegve megfojtotta a lányt – viszont az áldozat testén lévő egyéb sérüléseket nem tettlegesség, hanem a baleset okozta.

A tettes a holttestet a helyszínen hagyta, és hazament akkori győri lakhelyére, de még aznap este visszament, hogy a holttestet Győrbe, a Mosoni-Duna árteréhez vigye. A bűncselekmény elkövetésekor használt kocsit másnap elszállította Szlovákiába, és egy illegális autóbontóban eladta.

Károlyi Zoltán rendőr ezredes kiemelte, hogy az elkövető tettéről senkinek nem beszélt, élettársát sem avatta be. Beismerő vallomásából egyértelműen kiderült: tizennégy évig rettegésben élt, azzal kelt és feküdt, hogy bármikor elkaphatják.

A sajtótájékoztató után elmentünk lakhelyére is, hogy a szomszédoknál érdeklődjünk. Környezetében még nem mindenki tudta, miért vitte el a rendőrség, de aki tisztában volt a történtekkel, az is megdöbbent a tényeken. Seftelő és ügyeskedő emberként ismerték, de azt feltételezni sem merték róla, hogy ilyen súlyos bűncselekményt követett el. A történetben különösen rettenetes, hogy a 14 évvel ezelőtti balesetet pénzbüntetéssel megúszhatta volna, mint ugyanis kiderült, áldozatának az ájuláson túl semmi baja nem történt, csontja sem tört. Így viszont gyilkosságért kell felelnie a sofőrnek.